A Magyar Természetvédők Szövetsége három évtizede küzd a környezet és természet védelméért. Rá kellett jönnünk, hogy bolygónk pusztulása, a fajok kihalása, a zöldterületek eltűnése, a változó időjárás nem független a világban zajló egyéb folyamatoktól. Sajnos a pénzrendszer, a gazdasági érdekek elsőbbsége minden más szempontot, értéket háttérbe szorít.
Mi a probléma?
A gazdaság növekedésétől, a még több pénztől várjuk a környezeti és szociális problémák megoldását is, miközben lehet, hogy pont fordítva van: az anyagi javak előtérbe helyezése jelenti a probléma alapját. A természetet kizsákmányoljuk, hogy kiszolgáljuk a gazdaság igényeit, emellett és a pénzügyi rendszert is úgy alakítottuk ki, hogy kiszolgálja a gazdaság érdekeit, a vagyonosok további gazdagodását.
Mit akarunk?
Egy kiegyensúlyozott, fenntartható társadalomban minden érték a maga helyén, minden egyformán fontos. Nem lehet a pénzt, a gazdasági növekedést az egyetlen értékmérőnek megtenni. Ha a legfőbb érték az anyagi jólét, akkor annak következménye, hogy az ember gondolkodásában megjelenik a természet kizsákmányolása. A Pénz és fenntartható fejlődés programunk minden tevékenységének végső célja az, hogy az értékek helyükre kerüljenek, a anyagi jólét, helyett a jól-lét és az emberi boldogság legyen a fontos.
Az adóelkerülés jogszerű és jogszerűtlen formáival sokszor jóval nagyobb összegeket spórolnak meg a nemzetek feletti vállalatok és magánszemélyek, mint amennyi adót befizetnek. Programunk erről a kártékony rendszerről rántja le a leplet, és javasol megoldásokat.
Az elmúlt években több botrány is megmutatta a globális adócsalások rendszerét és mértékét, mely nagysága még a szakembereket is meglepte.
A projekt a környezeti és gazdasági igazságosság érvényesítésével foglalkozik a magyar és európai nemzetközi fejlesztési folyamatokban a magyar EU elnökséghez kapcsolódóan. Kampányt szervezünk, amely célja a társadalom, kiemelten a fiatalok tájékoztatása és mozgósítása a klímaigazságosságért a COP29 klímacsúcs alkalmával, a magyar EU elnökséget befolyásolva. Az Éghajlatvédelmi Szövetséggel együttműködve 50 iskola 10.000+ diákját és 200 tanárát mozgósítjuk, erőteljes közösségi média kampány kíséretében, legalább 300.000 eléréssel. A Civil Kerekasztal a Fenntartható Fejlődési Célokért hálózatot koordinálva hatunk arra, hogy az új Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiában erőteljesen jelenjen meg a nemzetközi fejlesztés és a globális igazságosság, Segítjük a globális igazságossági kérdésekkel foglalkozó nemzetközi civil szervezetek együttműködését a magyar EU elnökségi csapattal, kifejezetten a klímaigazságosság, az FfD folyamatok – és esetleg a biodiverzitás – ügyeiben. Ennek keretében szakpolitikai javaslatokat teszünk az asztalra, online és személyes találkozókat szervezünk, legfőképp az Eurodaddal és a CAN Europe-pal partnerségben.
A Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat – melynek az MTVSZ is tagja - régiónk legnagyobb alulról szerveződő környezetvédelemmel foglalkozó civil szövetsége.
Az Európai Unió által az elmúlt években tárgyalt kereskedelmi és befektetési egyezmények veszélybe sodorják mindazokat a vívmányokat, amelyeket a környezet- és természetvédelem terén az elmúlt években elértünk. Ezek az egyezmények a környezetvédelmi normák aláásása mellett különleges előjogokkal ruháznák fel a nemzetek feletti vállalatokat, például beperelhetik azokat az országokat, amelyek állampolgáraik egészsége, környezetünk védelme érdekében meghoznak bizonyos intézkedéseket.
A klímaválság hatásai nem egyformán érintik a világ országait. Miközben a globális dél országai sokszor a legkevésbé felelősek az éghajlatváltozásért, gyakran ők szenvedik el annak legsúlyosabb következményeit: aszályokat, árvizeket, élelmiszer- és vízbiztonsági válságokat, megélhetési nehézségeket. Ezért a klímafinanszírozás nem távoli külpolitikai részletkérdés, hanem a nemzetközi felelősségvállalás és a klímaigazságosság egyik kulcsterülete.
Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Reflex Környezetvédő Egyesület, a nemzetközi civil szervezeti koalíció részeként figyelmeztetik a döntéshozókat: az elfogadott sevillai konferencia záródokumentum nem hoz valódi változást, és sajnálják, hogy bizonyos pontokon az EU is blokkolta az előrelépést.
A tanulmányt Lackó Lili Boglárka, az MTVSZ gyakornoka készítette. Munkájában európai példákon keresztül vizsgálja, hogy egyes országok hogyan szabályozzák és finanszírozzák a globális dél klímavédelmi és alkalmazkodási erőfeszítéseit. Bemutatja többek között Dánia, Németország, Franciaország, Ausztria, Finnország, az Egyesült Királyság és Szlovákia gyakorlatát, és ezek alapján fogalmaz meg tanulságokat Magyarország számára.
A COVID-19 világjárvány sokakat ráébresztett arra a tényre, hogy globalizált életünk sérülékeny, nem fenntartható. A vírus terjedése nem lett volna ilyen veszélyes és gyors, ha nem lenne a gazdaság és az élet ennyire globalizált, másrészt a gazdasági hatásai sem lettek volna ilyen pusztítóak egy helyi erőforrásokra épülő rendszerben. A Magyar Természetvédők Szövetsége komplex javaslatcsomagot dolgozott ki egy fenntarthatóbb és ellenállóbb gazdaság kialakítása érdekében. A javaslatcsomag főbb elemeit tartalmazza ez a kiadvány.
