Szövetségünk 2012-től követi az európai palagáz-vitát, együttműködve a Föld Barátai Európával és a Közép-kelet-európai Bankfigyelő Hálózattal. Regionális/helyi civil szervezetekkel aktualitástól függően foglalkozunk a palagáz-tevékenységekkel és azok társadalmi-környezeti-gazdasági hatásaival és erre a lakosság és a döntéshozók figyelmét is felhívjuk.
MI A "PALAGÁZ" ÉS HOGYAN TERMELHETŐ KI?
A palagáz (shale gas) a homokgázhoz (tight gas, más néven tömött gáz) és a szénhez kötött metánhoz (coal bed methane) hasonlóan a földgázok egy nem hagyományos módon előforduló formája, mely nagyrészt metánból áll, és mélyen az alapkőzet pórusaiba zárva található. Fellelhetőségüknek geológiai környezete miatt nevezik ezeket "nem hagyományos"-nak. A pala, márga, homokkő üledékes kőzet és nem vízáteresztők. Ez megnehezíti a nem hagyományos gázok kitermelését; a rétegrepesztésnek (fracking) nevezett eljárással nyerhetők csak ki.
A rétegrepesztés abból áll, hogy mélyen a földbe fúrnak (általában és az USA-ban legalább 1500-1600 méterre, Európában 3-6 km-re), függőlegesen ill. vízszintesen, és egy folyadékeleggyel, amely vízből, szemcsés anyagból (pl. homok) és vegyi adalékokból (pl. a fokozottan rákkeltő hatású benzolból és formaldehidből) áll, magas nyomáson megrepesztik a kőzetet és kikényszerítik a gázt a kőzet pórusain át a furatba, majd onnan a kútaknába. A földben természetesen jelenlévő szennyező anyagok pl. nehézfémek által szennyezett repesztőfolyadék (flowback) visszakerül a felszínre. Itt a folyadék nagy részét több-kevesebb kezelés után újrahasznosítják új repesztéshez; amit nem azt tárolni kell. Nemzetközi számítások szerint a folyadék "25-90%-a a föld alatt marad." Kutanként átlag kb. 15 millió liter vízre (100 000 európai lakos napi vízigénye), egy kútnál több, akár 10-20 repesztésre lehet szükség.
A palagáz-készleteket, pláne a gazdaságosan kitermelhető részüket Európában rendre - akár ezerszeresen - túlbecslik; a kitermelési hatásfok 20% alatti. A nem-hagyományos gázok természetesen alacsony koncentrációja miatt a kutak általában 1-2 év működés után exponenciálisan kimerülnek. Ez arra készteti az üzemeltetőket, hogy újabb és újabb kutakat fúrjanak az első körül, ami nagy kútsűrűséghez és halmozódó környezeti és társadalmi (káros) hatásokhoz vezet.
(A továbbiakban a 'palagáz' gyűjtőnéven említjük a nem-hagyományos gázokat.)
Hazai palagáz-térkép:
Figyelem: a szín nem medencealjzat mélységét és kiterjedését jelzi, nem a palagáz-készlet kiterjedését. Minél hidegebb-kékebb a szín, annál mélyebben van a medencealjzat és azon belül a lehetséges palagáz: világoskék: kb. 3-4 km, sötétkék: kb. 5-7 km. Nyolc lehetséges helyszín, extra bizonytalan készletbecslés. Forrás.
Nagyobb hazai palagáz-feltárási kísérletek eddig:
1. A Makói-árok nem-hagyományos gáza: medenceközepi gáz (BCGA), 5-7 km mélyen, 200 Celsius fok felett (néhol 280-300 C), extra magas nyomáson. MOL ill. ExxonMobil sikertelen feltárások a 2000-es évek végén. TXM (Falcon Oil & Gas leányvállalat): 2007-től 35 évre kutatási jog, 995 km2, 2010-es évek elején sikertelen feltárások. Ezek miatt végül 2014 körül a Falcon a Algyői-formációbeli, 3,5 km mélyen levő homokgáz kutatását-feltárását végezték az akkor 56%-ban Gazprom tulajdonú NIS-sel felesben (Falcon-NIS), nem vált be.
A makói 'palagáz' részletes környezeti és társadalmi hatásvizsgálata (angolul, 2013) - itt megerősítik a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződésének magas kockázatát.
2010-es évek közepe: MOL palagáz-kutatások: Békés- és Derecskei-medence, Kiskunhalasi régió, Zalai- és Dráva-medence.
2. Békési-medence nem hagyományos gáza: homokgáz/tömött gáz, 3,7-5 km mélyen, 200 C körüli hőmérsékleten, extra magas nyomáson. 2022-től: ld. a TIM által bejelentett, nemzetgazdaságilag kiemelt projektté tett, eddig gyorsított eljárásban engedélyezett Corvinus-projekt és amit eddig tudni lehet róla.
A projektet nyomon követjük 2022-23-ban és környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatai miatt annak leállítását sürgetjük, 2023. februári tanulmányunk alapján. 2023 januári és februári fejlemények a hírekben.
Nemzetközi palagáz fórum, 2014 május 26., Budapest: előadások, fórumjegyzet, EU és argentin helyzetelemzés letölthető:
Az európai és hazai palagáz-helyzet (Makó és más lelőhelyek) - Botár Alexa előadása
Rövid helyzetelemzés - palagáz Európában és itthon (2014)
Diego Risio argentin szakértő előadása
Carolina Garcia argentin szakértő előadása
Palagáz-láz Argentínában összefoglaló
A nemzetközi fórum fő üzenete: A jogi szabályozás szigorítása szükséges, hogy megelőzzük itthon is a nem hagyományos szénhidrogének, köztük a palagáz kitermelésével járó súlyos környezeti és társadalmi károkat.
„Argentína Neuquén régiójában csak a 90-es években 900 millió USD környezeti kárt okozott az olaj- és gázipar. Az argentin nem-hagyományos szénhidrogén-fejlesztések problémái több mint egyharmad magyarországnyi területen jelentkeznek. Az argentin példa azt mutatja, hogy ha a cégek elé nem állítanak szigorú szabályozást, vagy könnyű azok alól kibújni, akkor súlyos, visszafordíthatatlan kár érheti a lakosságot és környezetet. A vízkincs, a sokszínű természetvédelmi területek és a helyi lakosság jólléte olyan gazdaságilag is fontos értékek, amelyet nem szabad rövid távú hasznokért, álmegoldásokért odadobni.” – mondta Diego di Risio, politikatudományi szakértő, az argentin Observatorio Petrolero Sur társalapítója.
Letölthető ténylapok az USA-beli és európai palagáz-fejlesztésekről gazdasági szempontból (2013 nyár):
'Az olcsó és bőséges palagáz mítosza az USA-ban' ténylap
'Lassú és költséges út a semmibe: Palagáz-fejlesztések Európában' ténylap
