Miközben a kormányfő az egyre súlyosbodó aszályhelyzet és a kritikusan alacsony vízszintek miatt vízügyi cselekvési tervet vár az élő környezetért felelős minisztertől, a vízigényes palagáz-beruházások ezzel ellentétes irányba mutatnak. Magyarországon jelenleg is zajlik palagáz-kitermelés Sarkad környékén, Kiskunhalasnál pedig új beruházás készül a vízhiánnyal különösen sújtott Homokhátságon.
Levél a döntéshozóknak
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) a Stop Palagáz! kezdeményezést támogató 50 hazai civil szervezet nevében levélben fordult Gajdos László élő környezetért felelős miniszterhez, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterhez, valamint az érintett térségek új országgyűlési képviselőihez. Arra kérik őket, hogy kezdeményezzék, illetve támogassák egy országos palagáz-moratórium mielőbbi bevezetését, és a Kormány ne adjon ki új palagáz-koncessziós jogokat.
Védett területeket veszélyeztetnek a koncessziók
Az előző kormány Energiaügyi Minisztériuma 2026 elején újabb bányászati koncessziókat hirdetett meg szénhidrogén kutatására, feltárására és kitermelésére 5 km mélységig. A koncesszióra kijelölt területek, olyan védett természeti területeket is érintenek, mint például a Duna–Tisza közi homokhátság, a Hortobágy, a Tisza-tó térsége, zalai erdők és lápok, valamint további Natura 2000-es területek. A koncessziós pályázatok benyújtási határideje 2026. május közepén járt le, eredményhirdetésre és szerződéskötésre még nem kerülhetett sor.
Kockázatos beruházás, rossz megtérülés
A Magyar Természetvédők Szövetsége felhívja a figyelmet, hogy a palagáz-kitermelés gazdasági, energetikai szempontból is kockázatos, bizonytalan: az energia-megtérülési aránya a hagyományos földgázénál is rosszabb; a hazai kitermelés eddig sem járult hozzá érdemben az ellátásbiztonsághoz, miközben a beruházások drágák és folyamatos újabb infrastruktúra-bővítést, gázkút-fúrást igényelnek. Európa tucatnyi országában emiatt ill. környezeti és egészségügyi kockázatok miatt már korlátozták, betiltották vagy moratóriumot vezettek be a rétegrepesztéses palagáz-kitermelésre, míg Magyarországon a kitermelés bővítése és új koncessziók előkészítése zajlik.
Legyen prioritás a vízkészletek védelme
A palagáz-kitermelés egy vízhiánnyal küzdő országban súlyos környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatokat vet fel: terheli a vízkészleteket, nehezíti a helyi mezőgazdálkodást, és érzékeny természeti területeket is érint.
„Az országos palagáz-moratórium olyan ügy, amelyben az új kormányzat gyors előrelépésére van szükség, elrendelése időszerű. Az aszályhelyzet, a kritikusan alacsony vízszintek és a vízhiány kezelése sürgető feladat, a palagáz-beruházások ezzel ellentétes irányba mutatnak. Nem újabb, vízigényes, éghajlatromboló beruházásokra, hanem vízvédelemre, elővigyázatosságra és a helyi közösségek szempontjainak érvényesítésére van szükség” – mondta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.
„Különösen időszerű, hogy a moratóriummal összhangban az új kormány állítsa le a 2026 elején meghirdetett nem-hagyományos szénhidrogén-koncessziók döntési folyamatait, ne kössenek új koncessziós szerződéseket nem-hagyományos szénhidrogén kutatásra, feltárásra vagy kitermelésre. Ezzel megállíthatóak újabb elhamarkodott palagáz-beruházások. A palagáz-kitermelés, különösen védett természeti területeken összetett ökológiai kockázatokat rejt magában, amelyek kihatnak az élelmezésbiztonságra is” – tette hozzá Galambos Eszter, a Magyar Természetvédők Szövetsége energia programfelelőse.
Aggasztó az átláthatóság hiánya
A sarkadi palagázprojektekhez kapcsolódó adatok nyilvánosságával kapcsolatban továbbra is folyamatban vannak eljárások, amelyek az átláthatóság hiányát mutatják. A 2024 novemberében kezdeményezett adatigénylési ügyben már a Kúria is igazat adott a Magyar Természetvédők Szövetségének 2025 júliusában, azonban a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága azóta sem adta ki a kiperelt közérdekű adatokat és 2026 áprilisában jogegységi eljárást kezdeményezett.
„Elkészítettük a palagáz moratórium szövegtervezetét. Bevezetéséhez viszonylag kevés jogszabályt kellene módosítani és csak kis mértékben, így csak attól függ az előrelépés, hogy megvan-e ehhez a jogalkotói akarat. Az előző kormány idején azt láttuk, hogy mind jogalkotói, mind jogalkalmazói oldalról inkább ezen projektek erőltetése mutatkozott meg, és nem elég, hogy a gázmezőfejlesztések és fúrások egymás után kaptak engedélyt, még a lakosság és a civilek információs jogait is csorbította a hatóság, nehogy a fontos részletek kiderüljenek. Reméljük, ez most meg fog változni.” - mondta dr. Kiss Csaba, az EMLA igazgatója.
További információk:
A STOP PALAGÁZ! kezdeményezés honlapja: https://mtvsz.hu/stop-palagaz
Háttéranyag döntéshozók és helyi közösségek számára: https://mtvsz.hu/uploads/files/2026/stop_palagaz_hatteranyag_2026_05.pdf
A palagáz kifejezést a nem-hagyományos földgáz előfordulások összefoglaló neveként használjuk (ide tartozik: tömött gáz vagy homokgáz, palagáz, szénhez kötött metán, márgagáz vagy medence-középi gáz stb.)
