A Homokhátságot és a Hortobágyot is érintenék az új palagáz-koncessziók
Homokhátsági, hortobágyi és zalai védett területeket, vizeket is érintenének új palagáz-kitermelési koncessziók, miközben a helyi érintett lakosság nem kap érdemi tájékoztatást. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Stop palagáz! kezdeményezését támogatók szerint mielőbb országos palagáz moratóriumra van szükség, hogy ne alakulhasson ki az akkugyárakéhoz hasonló helyzet.
A Magyar Természetvédők Szövetsége 2025-ben moratóriumot kezdeményezett a palagáz (nem-hagyományos szénhidrogén) kutatására, feltárására és kitermelésére Magyarország teljes területén. A Stop palagáz! kezdeményezés célja, hogy ne lehessen a magyar lakosság egészségét, megélhetését és környezetét palagáz-projektekkel veszélyeztetni. Különösen az Alföld érintett ebben a kérdésben, az újabb bányászati koncessziók ráadásul védett, értékes természeti területeket is érintenek. Az MTVSZ és partnerei nyomon követik a Békés vármegyei bővülő palagáz-kitermelési projektet és a Kiskunhalas környékén tervezett projektet is.
„A Stop palagáz! kezdeményezésünket támogató immár félszáz civil szervezettel és az általuk képviselt többszázezer emberrel együtt aggódunk. A helyi lakosság, a helyi közösségek látják kárát annak, hogy egyre nő a palagáz-feltárási nyomás itthon. A valós környezeti hatások vizsgálata rendre elmarad. Ráadásul az újabb palagáz feltárások, engedélyek egyre inkább érintik védett természeti területeinket, és nemcsak az Alföldön. Az éghajlatváltozás nyomán kiszáradó területeket még tovább terhelni a vízigényes és a lakókörnyezetet, földeket, helyi vízbázisokat szennyező, éghajlatromboló palagáz beruházással felelőtlenség! A valós hatások ismerete nélkül az akkumulátoriparhoz hasonló helyzet is kialakulhat. Ezért mielőbb palagáz moratóriumra van szükség!” - mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia programigazgatója.
Az Energiaügyi Minisztérium 2026 elején újabb bányászati koncessziókat hirdetett meg palagáz kutatására 5 km mélységig. A koncesszióra kijelölt területek Magyarország legértékesebb és legérzékenyebb védett területei, olyan védett természeti területeket is érintenek, mint például a Hortobágy, a Tisza-tó térsége, zalai erdők és lápok, és további Natura 2000-es területek.
“A kezdetük óta figyelemmel kísérjük a palagáz-projekteket, és következetesen fellépünk a helyi lakosság és környezetük védelmében, szempontjaik érvényesítése érdekében. Első kézből tapasztaljuk, hogy a palagáz-beruházások megalapozatlanok. Az engedélyek nem garantálják a helyi lakosság, a környezet és a természeti értékek védelmét sem a rövid-, sem a hosszútávú károkkal szemben. A palagáz-kitermelés, különösen védett természeti területeken, összetett ökológiai kockázatokat rejt magában, amelyek kihatnak az élelmezésbiztonságra is. Az általunk szorgalmazott palagáz-moratórium egyszerre védené az Alföld vízkészleteit, a mezőgazdaságot, a helyi lakosság egészségét és Magyarország érdekeit” - mondta Galambos Eszter, a Magyar Természetvédők Szövetsége energia programfelelőse.
Másfél éve húzódott a Magyar Természetvédők Szövetsége közérdekű adatkérési ügye, amelyben a Bányafelügyelettől (SZTFH) kért tájékoztatást a sarkadi (Békés vármegyei), a kormány által gazdaságilag kiemeltté tett palagáz-beruházásról. A Kúria végül 2026 márciusában az MTVSZ-nek adott igazat, az adatokat haladéktalanul ki kell adnia a bányahatóságnak.
“A palagáz moratórium bevezetéséhez viszonylag kevés jogszabályt kellene módosítani és csak kis mértékben, így csak attól függ az előrelépés, hogy megvan-e a jogalkotói akarat. Sajnos azonban azt látjuk, hogy mind jogalkotói, mind jogalkalmazói oldalról inkább ezen projektek erőltetése mutatkozik meg, és nem elég, hogy a mezőfejlesztések és fúrások egymás után kapnak engedélyt, még a lakosság és a civilek információs jogait is csorbítja a hatóság, nehogy a fontos részletek kiderüljenek.” - mondta dr. Kiss Csaba, az EMLA igazgatója.
Kiskunhalas környékén egy kanadai cég szerzett bányászati koncessziós jogot tavaly, csak itt 100 palagázkutat terveznek.
“A Duna-Tisza közi Homokhátságon belül Kiskunhalas és térsége az a hely, ahol a homokhátságot sújtó ökológiai problémák - a vízhiány, a táj kiszáradása és a klímaváltozás együttes hatásai - a legerőteljesebben jelentkeznek. 2025 nyarán a sajtóból értesültünk arról, hogy térségünkben egy kanadai cég által elnyert koncesszió következtében megkezdődne a palagáz-kitermelés. Gémeskutak helyett palagázkutak százai fogják elcsúfítani a homokhátsági tájat több száz évre. Aggódunk, mert a palagáz-kitermelés a homokhátsági termőföldek, ivóvízkészlet maradandó károsodását eredményezheti. Ezeket a terheket a táj és az ember már nem bírja el.” - mondta dr. Radvánszki Jolán, a Halasi Közéleti Asztaltársaság tagja.
Az MTVSZ és a Stop palagáz! kezdeményezéshez csatlakozó civil szervezetek, szakértők szorgalmazzák:
- Mielőbb vezessenek be országos palagáz-moratóriumot, azaz állítsák le a palagáz-kitermelést és a kapcsolódó kutatófúrásokat, feltárást Magyarországon.
- Független szakértőkkel vizsgálják meg a hazai palagáz összes környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatát, rövid- és hosszútávú hatásait. Vizsgálják felül a palagázkérdést, számoljanak olyan forgatókönyvekkel, amelyeknek a palagáz nem része. A vizsgálatok eredményéről és a tervekről megfelelően konzultáljanak a szakmai intézményi és szakértői körrel és az érintett lakossággal.
A STOP PALAGÁZ! kezdeményezés honlapja: https://mtvsz.hu/stop-palagaz
