Nem csak a húsvétot megelőző böjti időszakban, hanem az év más szakaszaiban is fontos a húsmentesség.
Nyilvánvalóan a keresztény böjt nem csak a húsevés tilalmáról szól, de ez is szerves része az ünnepkörnek. Emellett számos más oka lehet annak, hogy valaki időszakosan vagy egyáltalán nem fogyaszt húst: ez lehet egészségügyi megfontolás, környezet-, természetvédelmi indíttatás, de sokszor az állatok iránt érzett felelősség nyomán dönt valaki úgy, hogy ezentúl nem eszik húst.
Bármi is legyen a döntés hátterében, egészen biztos, hogy jót teszünk vele. Bár a hús teljes értékű fehérjeforrás, vitaminokat és fontos ásványi anyagokat tartalmaz, nem szükséges minden nap húst fogyasztanunk. Magyarországon az egy főre jutó éves húsfogyasztás 66,4 kg, ami nagyjából napi 200 gramm húsnak felel meg. A mozgásszegény életmód mellett az egészségtelen táplálkozás – beleértve a szükségleteinket meghaladó húsfogyasztást, és az állati eredetű zsiradékok rendszeres, túlzott fogyasztását - okozza a magyarok kirívóan rossz egészségügyi állapotát. Hazánkban vezető halálokok a szív- és érrendszeri betegségek, és uniós szinten kiugróan magas a daganatos megbetegedések aránya, amelynek 15-20%-a az emésztőszervrendszert érinti.
Az egészségügyi hatásokon túl fontos szempont lehet az is, hogy az állattenyésztés globális szinten óriási mértékeket öltött a növekvő kereslet nyomán: 2019-ben 335 millió tonna húst termeltünk, amelyhez a Föld mezőgazdasági művelésre alkalmas területeinek 75%-át állattenyésztésre használtuk (legelőként vagy takarmánytermő területként). Emellett az is megdöbbentő adat, hogy az állattenyésztési szektor felelős a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 14,5%-áért. Az állattenyésztéshez szükséges takarmányt döntően iparszerű, intenzív területhasználattal állítjuk elő, jelentős műtrágya és növényvédőszer felhasználásával. A fentieken túl a nagyüzemi állattartáshoz köthető még a keletkező szerves és főleg a hígtrágya elhelyezésének, ártalmatlanításának problematikája. Ezeken felül a vízfelhasználás is jelentős környezeti szempontként jelenik meg: megdöbbentő, hogy 1000 kalóriát tartalmazó gabonamennyiség előállításához 0,5 m3 víz szükséges, míg ha ugyanezt a kalóriát hús formájában állítjuk elő, ahhoz 4 m3 vízre van szükségünk.
Az egészségügyi és környezetvédelmi megfontolások mellett sokan vannak olyanok, akik állatvédelmi szempontból utasítják el a húst. Sajnos nem alaptalanul, hiszen az iparszerű állattartásra jellemző a zsúfolt tartás, az erőltetett hízlalás, az antibiotikumok megelőző használata.
A fentiek tükrében azt gondoljuk, hogy több szempontból hasznos, ha magunk, családunk életébe is beillesztünk hetente legalább egy húsmentes napot. Ehhez segítségként recepteket is találhatnak honlapunkon: (https://mtvsz.hu/uploads/files/1_7_husmentes%20vetelkedo_legjobb_receptjei.pdf)
A mostani vírushelyzetet leszámítva gyakran étkezünk az otthonunkon kívül, pl. étteremben, iskolai menzán. Fontos, hogy ezeken a helyszíneken is legyen választási lehetőségünk, legyen ezeken a helyeken is heti egy húsmentes nap, vagy több menü esetén az egyik legyen mindig húsmentes opció. Ezzel kapcsolatban indított kampányunkról itt olvasható bővebb információ: https://mtvsz.hu/uploads/files/husmentes_nap_melleklet_szakmai_jogi_hatter.pdf
Fontosnak tartjuk még kiemelni, hogy kezeljük fenntartásokkal a különböző húshelyettesítő termékeket, műhúsokat, ezek nem lehetnek alternatívák! Ehelyett használjunk friss, szezonális, helyi alapanyagokat, támogassuk a helyi gazdákat!
Bővebb információ a témáról: https://mtvsz.hu/husmentesnap
