Kérdések és válaszok az alma-tesztek kapcsán

Honnan származtak a tesztelt almák?

Mind a 13 országban szupermarketekből, helyi üzletekből, piacról illetve pár esetben közvetlenül a termelőtől származnak. A magyarországi almákat három szupermarket és diszkontlánc helyi üzleteiben vásároltuk.

A magyarországi minták magyar termesztésű almákat tartalmaztak vagy importalmát?

Minden magyarországi minta magyar földön termelt almát tartalmazott. Ezt nem hangsúlyoztuk ki a jelentésben, mert a program célja az európai almák vizsgálata volt általában. 

A minták kevés száma alapján hogyan lehet állítani valamit az európai vagy magyar almák szennyezettségéről?

A mintavétel véletlenszerű volt, mind a 13 országban a mintát vevő civil szervezeti partner ugyanazt az akkreditált laboratórium által megadott szigorú protokolt követte. Nem állítjuk, hogy a mérési eredményeink reprezentatívan tükrözik az európa vagy különösen egy adott ország teljes almatermelése peszticid szennyezettségét. Viszont a mérések ahhoz elegendőek, hogy láthassuk, hogy rendszerszintű problémák vannak az európai almatermesztés peszticidszennyezettségét illetően, és a hatóságoknak és a döntéshozóknak cselekedniük kell a gazdák és a fogyasztók egészsége védelme érdekében. 

Az alma melyik része lett vizsgálva?

Az akkreditált laboratórium az EU-s MRL (maximális maradékanyag határértékre vonatkozó hivatalos uniós szabályozás) vizsgálatok előírásainak megfelelően az egész almákat vizsgálta (szennyeződések eltávolítása után, mosás nélkül).
Ahogy a jelentésben is meg lett adva: a vizsgálati módszer a DIN EN 15662 szabványon és a német Élelmiszer- és Takarmánytörvény (LFGB) 64. paragrafusa szerinti előírásokon alapul ("Method based on DIN EN 15662 and §64 LFGB L00.00-115.")

A legrosszabbak a magyar almák voltak?
Egyáltalán nem. A német és olasz almákban sokkal nagyobb koncentrációkat találtunk, egy luxemburgi és cseh mintában pedig sokkal többféle növényvédőszer-maradékot. Egy magyar minta volt kifejezetten problémás, amiben határérték (MRL) felett volt egy rovarirtószer.

Le akarják járatni a magyar almát?

Egyáltalán nem: az európai szinten jelentkező hiányosságokat és gyakorlatot kritizáltuk. A nemzetközi kommunikációban, jelentésben még csak egyetlen szó sincs a határértéket meghaladó magyar almamintáról; a rendszerszintű problémákat hangsúlyoztuk. Minden ország nemzeti kommunikációjában lettek csak kiemelve az egyes nemzeti eredmények.  

Adhatunk-e almát kisgyermekeknek? Mi fogyaszthatunk-e almát?

Az európai hatóságok szerint, 0.01 mg/kg alatti "növényvédpszer" szennyezettség az a biztonságos szint ami feldolgozott bébiételekben biztosan biztonságos csecsemőknek, kisgyerekeknek. Az elővigyázatosság elve alapján nem gondoljuk hogy ennél jelentősen magasabb növényvédőszer szennyezettségű alma elfogyasztása javasolható lenne csecsemők és kisgyermekek számára, márpedig a mintáink 93%-a (benne az 5 magyar almát) efölött az érték felett volt.

Főleg gyereknek, adjunk lehetőleg magyar bio almát (több hazai áruházláncban is elérhető körülbelül 1000 Ft/kg-os áron)! Ha nem érhető el, akkor mindig mossuk meg meleg vízben, gyereknek esetleg hámozzuk is meg, ezzel akár jelentősen csökkenthető a vegyszer tartalmuk (bár persze vannak nem eltávolítható felszívódó vegyszerek is).

Felnőtteknek is természetesen javasolt a bio alma fogyasztása, de számukra egy alaposan megmosott konvencionális alma, ha tartalmaz is többféle vegyszermaradékot, sokkal kisebb kockázatot jelent, mint egy gyermek számára.

Kik szennyeződnek leginkább az almákban használt vegyszerekkel?

A káros "növényvédő vegyszerek" leginkább az (almatermelő) gazdákra és a környéken élőkre,  családtagjaikra veszélyesek, leginkább az ő érdekük lenne tehát, hogy biztonságosabb és a lehető legkevesebb vegyszert használjunk az almatermelésben, és általában a mezőgazdaságban.

Tényleg csak azért tűnik minden szennyezettnek, mert a mai érzékeny műszerekkel egészen kis szennyezést is ki lehet mutatni?

​​Természetesen minél nagyobb az érzékenység, annál több vegyszert lehet kimutatni. Az almaminták jelentős részében, így a magyarokban is sokkal több peszticidet detektáltunk, mint amit leírtunk a jelentésben (lásd a megadott eredmény tábla). 

Ebben a jelentésben csak a meghatározási határ (LOQ) feletti eredményeket vettük figyelembe, amely általában 10 μg/kg. A kimutatási határ (LOD) és az LOQ közötti maradékmennyiséget tartalmazó mintákat nem vettük számításba. Másképpen fogalmazva: a „pozitív almamintákban” jelen lévő peszticid-koncentrációk nem tekinthetők puszta nyomoknak, hanem valós peszticid-expozíciónak.

Magyar mintákban pl LOQ felett (10 μg/kg) átlagosan 4,2 peszticid volt, ezt adtuk meg, míg LOD (1 μg/kg) felett átlagosan 10,6 féle vegyszert mutatott ki a labor.

A bio almákban tényleg több lehet toxin?

A jelentésünk nem a mikotoxinokról, hanem kizárólag a növényvédőszer-maradványokról szól. Természetesen alapvető elvárás, hogy legyen olyan jó védelmi rendszer, ami biztosítja, hogy ne legyenek semmilyen termékben mikotoxinok a határérték felett.

Azt hogy bio almákban vagy alma termékekben magasabb patulin-szintet mértek, mint a konvencionális almákban, az két, mára már 19–20 éves tanulmányban szerepelt. Azóta volt olyan tanulmány amely csak bio almában talált patulint, de későbbi, módszertanilag megalapozottabb vizsgálatok nem erősítették meg ezt a következtetést, amennyiben a termesztési körülményeket és a betakarítás utáni tárolást is figyelembe vették. Egy későbbi összehasonlító elemzés kimutatta, hogy azonos termesztési gyakorlat, megfelelő tárolás és azonos gyümölcsminőség mellett nem mutatható ki szisztematikus különbség a bio és a konvencionális almák patulin-tartalma között. A korábbi eltérések elsősorban a gyümölcskezelési és tárolási különbségekből adódhattak, nem pedig magából a termesztési módból. Ezt erősíti meg egy 2024-es áttekintő cikk, amely egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy a patulin-szintet döntően a gombás fertőzés mértéke (különösen a Penicillium expansum) és a betakarítás utáni kezelés, illetve tárolás határozza meg, nem pedig az, hogy az alma bio vagy hagyományos termesztésből származik.

Mit kérnek a szervezetek az európai döntéshozóktól, hogy csökkentsük a peszticidek káros hatásait?

PAN Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége a döntéshozóktól azt kéri:
• a PFAS-t tartalmazó növényvédő szerek mielőbbi kivezetése és betiltása, mert ezek tartósan megmaradó („örök”) vegyi anyagokká alakulnak, és hosszú távon felhalmozódnak, terhelik leginkább a vizeinket kockázatot jelentve az emberi egészségre;
• a CfS, azaz helyettesítendő, kockázatot jelentő anyagok tényleges érdemi kivezetését, helyettesítését, ezen anyagokat nemzeti szinte lenne szükséges helyettesíteni. Régóta kérik ezen anyagok érdemi kivonását; általában az IPM előírásoknak megfelelően a növényvédőszerek kiváltását minden esetben ahol lehet nem kémiai alternatívákkal.
• a többféle növényvédőszer-maradvány együttes jelenlétének (koktélhatás) érdemi figyelembevétele a kockázatértékelésben és a határérték-szabályozásban, nem csak egy-egy hatóanyag külön vizsgálatával; ezzel 20 éve adós az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság az EFSA.
• a kisgyermekek és várandósok fokozott védelmét szolgáló szigorúbb élelmiszer-biztonsági intézkedéseket, különösen az alacsony, de rendszeres kitettség miatt;
• a meglévő szabályok következetesebb végrehajtását, ellenőrzéseinek erősítését és átláthatóbb tájékoztatást, hogy a veszélyes hatóanyagok valóban kiszoruljanak az élelmiszerláncból és csökkenjen a lakosság kitettsége. Az Európai Bizottság 2025 decemberében javaslatot tett a "növényvédőszerek" deregulációjára, amely korlátlan idejű engedélyezést tenne lehetővé, eltörölve a toxicitás 10-15 évente történő felülvizsgálatának kötelezettségét az új tudományos eredmények fényében. A bizottság javasolja továbbá, hogy a tagállamok figyelmen kívül hagyhassák a legfrissebb tudományos eredményeket a növényvédő szerek toxicitásának értékelésekor. A PAN Europe és tagjai ellenzik ezt a javaslatot, és a hatályos szabályok szigorúbb betartását, valamint az állampolgárok egészségének és a környezetnek a jobb védelmét szorgalmazzák. 

A PAN Europe egy brüsszeli lobbiszervezet, amely célja a magyar mezőgazdaság tönkretétele?
Nem: A PAN Europe több mint 50 európai civil szervezetet fog össze, és munkájában tudósok, toxikológusok, valamint jogi szakértők vesznek részt. Tudományos alapokra támaszkodva a növényvédő szerek káros hatásai ellen dolgoznak.

Céljuk, hogy az uniós döntéshozatal során ne a gazdasági érdekek domináljanak, hanem az elővigyázatosság elve, valamint az emberek egészségének és a biodiverzitásnak a védelme. Külön figyelmet fordítanak azokra a csoportokra, akik a leginkább ki vannak téve a vegyszerek hatásainak, például a gazdákra és a gyermekekre. Emellett rámutatnak a jelenlegi szabályozás hiányosságaira és a vegyipar túlzott befolyására.

A PAN Europe működése átlátható: finanszírozásáról nyilvánosan beszámol, és nem fogad el támogatást a növényvédőszer-gyártó ipartól. A szervezet célja nem a gazdák ellehetetlenítése, hanem a közjó szolgálata: az emberek – különösen a gazdák – egészségének védelme, valamint a környezet állapotának javítása.

A Magyar Természetvédők Szövetsége se dolgozik a magyar gazdák ellen?
Nem: a Magyar Természetvédők Szövetsége sem magyar gazda-ellenes szervezet, hanem egy hazai civil hálózat, amely több mint 100 magyar környezet- és természetvédő egyesületet és csoportot fog össze az ország minden megyéjéből, az Agrárminisztérium stratégiai partnere. A célja a természet egészének védelme, amelynek része az ember is, többek között következetesen kiáll a hazai Alaptörvényben rögzített GMO-mentesség mellett. Az EU–Mercosur megállapodás ügyében magyar gazdaszervezetekkel együttműködve lépett fel, mert a megállapodás kockázatokat jelenthet az európai – így a magyar – gazdák számára és az élelmiszerbiztonságra.