Negyvennégy környezetvédő szervezet levelet írt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek
Ukrajna az európai adófizetők pénzéből újítja fel elöregedő atomreaktorait, de ezzel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit nem teljesíti. A Magyar Természetvédők Szövetsége negyvennégy környezetvédő szervezet támogatásával kérte Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, hogy aktívan lépjen fel Magyarország biztonságának garantálása érdekében.
Ukrajna 2020-ig tizenkettő atomreaktorának az élettartamát hosszabbítja meg. Mind az erőművekkel, mind a folyamattal kapcsolatban számos probléma merül fel: a biztonsági kérdések, a megalapozatlan döntések, az ellenőrzések hiányosságai, a közpénzek hanyag kezelése és a hatásvizsgálatok hiánya. [1]
A magyar szakértőknek és polgároknak joguk van arra, hogy az ukrán nukleáris programmal kapcsolatos döntésekbe beleszóljanak. Ukrajnának, az általa is aláírt Espoo-i Egyezmény szerint az élettartam hosszabbítások esetében nemzetközi környezeti hatásvizsgálatot kell lefolytatnia. Ennek során a hatásvizsgálati eljárásba Magyarországot is be kellene vonni, ki kellene kérni véleményét, lakossági fórumokat kellene tartani. Erre Ukrajna nem hajlandó, még hatásvizsgálatot sem végez.
Ráadásul az élettartam hosszabbításokhoz szükséges biztonsági fejlesztésekhez az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 300-300 millió euró hitelt nyújt. Tehát elmondhatjuk, hogy miközben a sok szempontból kétséges fejlesztések az európai adófizetők pénzéből történnek, a döntésekbe nincs beleszólásunk.
Ezért a Magyar Természetvédők Szövetsége negyvennégy hazai környezetvédő szervezettel közösen arra kéri a magyar kormányt, hogy:
- a lehető leghamarabb nyújtson be panaszt az Espoo-i Egyezmény Végrehajtási Bizottsága felé a nemzetközi környezeti hatásvizsgálat elmaradása miatt;
- jelezze Ukrajna számára, hogy ragaszkodik az Egyezmény előírásainak betartásához;
- jelezze az Európai Bizottság, az EURATOM és az EBRD felé, hogy csak akkor elfogadható a hitelszerződés életben tartása, ha Ukrajna teljesíti nemzetközi kötelezettségeit.
A csernobili katasztrófa 30. évfordulóján a magyar kormánynak fel kell lépnie azért, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi egyezmények által biztosított jogait, és mindent meg kell tennie a magyar emberek biztonságának garantálása érdekében – mondta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.
További információ:
http://mtvsz.blog.hu/2016/04/19/ukrajna_nuklearis_amokfutasa
www.mtvsz.hu/ukrajnaireaktorok
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterhez írt levél itt olvasható.
Az aláíró szervezetek listája:
Beregi Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Beretzk Péter Természetvédelmi Klub
BOCS Alapítvány
"Bihar" Kis-sárréti Civilek Társaság
Bodrog Egyesület
Bors Alapítvány
Csalán Egyesület
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
E-misszió Egyesület
Energia és Környezet Alapítvány
Észak-Magyarország Flórája Faunája Alapítvány
Fauna Alapítvány
Fenntarthatóság Felé Egyesület
Giligán Egyesület
Greenpeace Magyarország
Gyermekláncfű Kézműves, Oktatási és Környezetnevelési Egyesület
Hatvani Környezetvédő Egyesület
Herman Ottó Természetvédő Kör
Hidra Természetvédelmi és Ifjúsági Egyesület
Holocén Természetvédelmi Egyesület
Homokrészi Tanyavilágért Egyesület/Albertirsai Teleház
Kalocsakörnyéki Környezetvédelmi Egyesület
Kis Túr Természetvédelmi Egyesület
KÖRLÁNC Szegedi Munkacsoport
Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata
Közép-Magyarországi Zöld Kör
Közösség az Önellátásért Civil Társaság
Levegő Munkacsoport
Magyar Agrár-környezetgazda Egyesület
Magosfa Alapítvány
Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség
Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Civil Társaság
Nők a Balatonért Egyesület
Reflex Környezetvédő Egyesület
Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület
Serpentes Alapítvány
Szárnyaskerék Egyesület
Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért
Természet és Környezetvédők Solti Egyesülete
Védegylet
Zöld Akció Egyesület
Zöld Kör
Zöld Kapcsolat Egyesület
Zöld Dió Alapítvány
[1] Az élettartam hosszabbításokkal kapcsolatban számos probléma felvetődik, többek között:
· Biztonsági problémák: Az atomrektorok az idő előrehaladtával egyre nagyobb valószínűséggel romlanak el, a balesetek kockázata nő. Számos olyan eleme van egy reaktornak, mely nem cserélhető, ilyen például reaktortartály és a konténment. Egy 2015 márciusában kiadott szakértői elemzés szerint a Dél-ukrajnai atomerőmű 1. blokkjának reaktortartályán olyan sérülések lehetnek, amelyek potenciálisan veszélyes nukleáris válsághelyzethez vezethetnek.
· Megalapozatlan döntések: 2015. december 7-én döntött arról az Ukrán Atomenergia Hivatal (SNRI), hogy a Dél-ukrajnai erőmű 2. rektorának élettartamát 10 évvel meghosszabbítja. 2015. április 30-án egyszer már tárgyalt a hatóság ennek a reaktornak az élettartam hosszabbításáról. Akkor harminchárom biztonsági problémát azonosítottak, melyet a reaktor üzemeltetőjének meg kellett volna oldania ahhoz, hogy engedélyt kapjon a további működésre. Ekkor a reaktort le is állították, hogy ezeket a fejlesztéseket elvégezzék. A hatóság októberi jelentése szerint a harminchárom problémából csak kilencet oldottak meg, miközben tizenegyen dolgoznak még most is. A maradék tizenhárom biztonsági intézkedés megoldásához még nem kezdtek hozzá. Ennek ellenére az engedélyt megadták.
· Ellenőrzések hiányossága: A döntések úgy történnek, hogy 2015 januárjától az ukrán kormány moratóriumot rendelt el, az Atomenergia Hivatal saját kezdeményezésére nem is folytathat vizsgálatot az atomerőművekben.
· Közpénzek hanyag kezelése: Az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 600 millió eurós kölcsönéből biztonsági felújítási munkák zajlanak az ukrán atomerőművekben. Ez alapvetően hozzájárul az élettartam hosszabbításokhoz szükséges fejlesztések megvalósításához. Az eredeti hitel megállapodás szerint ezeket a fejlesztéseket 2017 végéig be kellett volna fejezni, azonban az ukrán kormány a támogatók megkérdezése nélkül ezt a dátumot 2020-ra módosította. A hitelszerződés feltétele természetesen a nemzetközi jogszabályok, így az Espoo-i Egyezmény betartása is, de ez sem történik meg. Ráadásul az atomerőműveket üzemeltető vállalat számláját 2016 februárjában befagyasztották, mert a fejlesztésekhez szükséges forrást nem tudta biztosítani.
· Hatásvizsgálatok hiánya: AZ ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának tagjai 1991-ben azért írták alá az Espoo-i Egyezményt, hogy szabályozzák a határon átnyúló környezeti hatásvizsgálatokat. Az atomerőművek az Espoo-i Egyezmény I. függelékében szerepelnek, azaz az Egyezmény hatálya alá tartoznak. A magyar kormány kifejezett információkérése ellenére sem értesítette az ukrán fél Magyarországot vagy a többi érintett országot az atomerőművek blokkjainak tervezett élettartam hosszabbításáról. Sem Ukrajnán belüli, sem nemzetközi környezeti hatásvizsgálatot a programmal kapcsolatban nem végeznek el. A már meghosszabbított üzemidővel működő Rivne-i 1. és 2. számú reaktorok esetében az Espoo-i Egyezmény Végrehajtó Bizottsága 2014. február 25-27-i ülésszakán megállapította, hogy az ukrán fél megsértette az Egyezményt.
