Indokolatlan hazai nagyprojekteket ellenez és uniós támogatásokért küzd a Zöld Régiók Hálózata

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület által koordinált, európai uniós (Társadalmi Megújulás Operatív Program - TÁMOP) forrásból támogatott program keretében a Hálózat tagjai részt vesznek különböző tanácsadó testületek, monitoring bizottságok munkájában és folyamatosan biztosítják a tudásmegosztást és információcserét a civil érdekek érvényesítése érdekében.

A Zöld Régiók Hálózata teljesen lefedi Magyarországot, mind a hét régióban létrejött egy-egy regionális környezetvédő civil hálózat, amely konferenciák rendezésével, képzések, műhelyek szervezésével támogatja a kisebb civil szervezeteket. A kezdeményezés tagjai számos, EU-s forrásból megvalósítani tervezett beruházást véleményeztek, azokkal kapcsolatban javaslatokat tettek.

„Javaslataink hatására több projekt környezetvédelmi és társadalmi szempontból kedvező irányba módosult. Ilyen volt például a ráróspusztai Ipoly-híd építése, ahol egy régi híd felújítását és egy rávezető út építését tervezte a beruházó. A fejlesztés az Ipoly árteret, és benne egy nagyon értéke,s állandó forrás által táplált kis tavat érintett volna. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) helyi csoportja, a Zöld Régiók Hálózata tagjaként a fejlesztés nyomvonalának módosítását javasolta. Az egyeztetéseket követően a beruházó is belátta, hogy számára és a környezetnek is megfelelőbb, ha elfogadja javaslatunk, melynek köszönhetően az érintett élőhely 90%-a épségben megmaradhat” – említett egy sikeres ügyet Dönsz-Kovács Teodóra, az MTVSZ programvezetője.

A Hálózat nyomon követi és véleményezi az európai uniós támogatási alapok felhasználását meghatározó akcióterveket is. Javaslataik kedvező változást eredményeztek. Így például 2011 és 2013 között várhatóan szinte minden régióban lesz olyan uniós pályázati keret, amelyre civil szervezetek pályázhatnak környezetfejlesztési, infrastruktúrafejlesztési, közösségfejlesztési, környezeti szemléletformálási és szociális szolgáltatások céljára. A támogatható tevékenységek minden régióban a környezet minőségének javulását és az uniós források átláthatóbb, hatékonyabb, közhasznú felhasználását szolgálják. A jelenlegi tervek szerint a dél-alföldi, észak-alföldi és észak-magyarországi régióban összesen 1,98 milliárd Ft áll majd rendelkezésre általános civil infrastruktúrafejlesztésre és tevékenységekre. A nyugat-dunántúli régióban 250 millió, míg Közép-Dunántúlon 500 millió Ft-ot költhetnek környezetvédelmi célra a civil szervezetek.

Két beruházó cég Dunaalmáson illetve Kabán tervezi bioetanol üzem megépítését. Információink szerint a befektetők a Környezet és Energia Operatív Programból (KEOP) több milliárd forintos EU-s támogatásra számítanak. A kormány által kibocsátott új KEOP kiírásokban szerepel a „Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása” is. A Magyar Természetvédők Szövetsége ennek törlését javasolja, mivel a bioüzemanyagok megtermelése és felhasználása növeli az éghajlatváltozást és közvetett módon hozzájárul az élelmiszerárak növekedéséhez és a természetes élőhelyek pusztításához. (részletek a háttéranyagban)

A debreceni önkormányzat európai uniós forrásokhoz pályázott fürdőbővítésre, luxus szállodaépítésre, amelyekkel kapcsolatban a helyi közvélemény bevonása elmaradt. Mindez annak ellenére történt, hogy az Észak-alföldi Operatív Programból támogatásra kerülő projekteknél az uniós fejlesztéspolitikai elvárások megkövetelik a társadalmi részvétel minél szélesebb biztosítását. A civilek szerint a Nagyerdő fejlesztése indokolt és szükséges, de úgy, hogy az ne járjon további forgalom – különösen gépkocsi forgalom – növekedéssel, valamint a jelenlegi zöldterület további beépítése tabu téma legyen. A civilek javasolják, hogy a tervezett nagyobb beruházások a város más részén valósuljanak meg és a fejlesztések kapcsán a leromlott állagú, már meglévő épületeket és intézményeket fejlesszék a helyiek bevonásával, megkérdezésével. (részletek a háttéranyagban)

Az Aquaprofit Zrt. négycsillagos szállodát szeretne létrehozni a pécsi Balokány területén európai uniós támogatással. A városnak nem létfontosságú egy óriási, környezetet károsító wellness-központ és szálloda létrehozása. Pécsnek égető szüksége van a városlakókat és turistákat is vonzó strandfürdőre, ha nem is a Balokány területén.  Így az megmaradhatna ifjúsági és szabadidős közparknak. A civil szervezetek ellenzik a szállodaépítést, a megoldást egy városi Civil Park megvalósításában látják, a zöldterület és a védett értékek, források megőrzésével egyidejűleg. A tervezett hotel építésének meghiúsulása esetén esély nyílik arra, hogy az érintett terület visszaszerzésével a Balokány egésze (tehát nem csak a tó körüli Liget) közparkként működhessen. (részletek a háttéranyagban)