2005.02.04.
Megjelent egy 7 részbõl álló kiadványsorozat, mely az Európai Beruházási Bank valódi arcát szeretni megismertetni az emberekkel.
A luxemburgi székhelyû, 1958-ban a Római Szerzõdéssel életre hívott Európai Beruházási Bankról (EIB) az emberek feltûnõen keveset tudnak. Pedig ez a nemzetközi pénzügyi közintézmény 2003-ban kétszer több hitelt adott különbözõ beruházásokra, mint a majd mindenki által ismert Világbank: 10 000 milliárd forintot. Ez az összeg majdnem kétszer nagyobb mint Magyarország éves költségvetésének bevétele. Saját meghatározása szerint az EIB célja, hogy tõkebefektetések biztosításával és az EU gazdasági célkitûzéseinek támogatásával hozzájáruljon az európai integrációhoz és a szociális kohézióhoz, különösen az EU hátrányosabb régióiban.
Magyarország uniós csatlakozásunk óta az EIB tagja, azaz részvényese. Hat év alatt 50 milliárd forinttal járulunk hozzá - az adófizetõk pénzébõl - a bank tõkéjéhez, és így 0,7 %-os tulajdonrészt szerzünk. Ezáltal jogunk van arra is, hogy az EIB legfõbb döntéshozó szervébe, a Kormányzótanácsba és a hitelek kihelyezésérõl döntõ Igazgatótanácsba személyeket delegáljunk. Az elõbbiben hazánkat Draskovics Tibor pénzügyminiszter képviseli, az utóbbi munkájában pedig Erõs János, a Magyar Fejlesztési Bank elnöke vesz részt.
A nyilvánosság számára láthatatlan mûködése is hozzájárul ahhoz, hogy az energiaipar és a közlekedési szektor számára nyújtott hitelei által napjainkra az EIB vált a globális felmelegedés egyik legnagyobb intézményi támogatójává. Az EIB szintén elõszeretettel ad nagy összegû hiteleket multinacionális vállalatoknak, melyek a legkevésbé vannak rászorulva közpénzekre, és a legkevésbé járulnak hozzá a köz céljaihoz.
A fenti és még számos más problémát látva civil szervezetek évek óta próbálják a bankra felhívni a közvélemény figyelmét és megváltoztatni a bank mûködésének rossz gyakorlatát. 2004 nyarán felhívást tettek közzé, melyben hat fõ területen követelnek változásokat: a banknak meg kellene felelnie az európai intézmények átláthatósági szabályainak, megfelelõ védelmi elveken alapuló fejlesztési felhatalmazást kellene kapnia az EU-n kívüli hitelek kihelyezéséhez, környezetbarát ágazati politikákat kellene kialakítania a hitelkihelyezésekhez, panasztételi folyamatot kellene kidolgoznia az érintett állampolgárok számára, hatékony intézkedéseket kellene hoznia a korrupció és a pénzmosás megelõzésére és fenntarthatósági szempontú hitelkihelyezést kellene folytatnia a privát szektorban.
A kidványsorozat itt letölthetõ:
https://mtvsz.hu/main.php?c=bankfigyelo/eib.htm
