Kezdetét veszi a „A Világörökség részét képező barlangok, jelentős földtudományi értékkel rendelkező mesterséges üregek védelmét és az ezekhez kapcsolódó sérülékeny élővilág megőrzését célzó természetvédelmi beavatkozások az Aggteleki Nemzeti Park területén”(KEHOP-4.1.0-15-2016-00015)című projekt megvalósítása. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 306,7 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Kormány által biztosított pályázati forrás keretében. A projekt a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében valósul meg.

Hogyan pusztítja bolygónkat és zsigereli ki a szegényeket a biodízel és az aprósütemény? Az olajpálma ültetvények ökológiai lábnyoma és a mögötte álló pénz. A 2016. november 24-i "A termőtalaj, a termőföld védelmének aktuális kérdései" c. konferencián munkatársunk előadásának szövege.

Kiábrándító hírként fogadta a Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet Egyesület azt, hogy az Európai Parlament rábólintott az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményre (CETA). Az egyezmény elfogadásával az Európai Parlament még több hatalommal ruházza fel a nagyvállalatokat, és szembemegy az emberek érdekével, valamint nem szolgálja a környezetünk védelmét. Annak érdekében, hogy elkerülhessük az egyezmény teljes körű hatályba lépésével várható negatív környezeti és társadalmi hatásokat, a zöld szervezetek azt várják a magyar országgyűlési képviselőktől, hogy a tagállami ratifikálási folyamat során utasítsák el a CETA-t.

A Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet Egyesület közös levélküldő kampányban [1] kéri az Európai Parlament (EP) magyar képviselőit, hogy utasítsák el az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt (CETA). A CETA-ról 2017. február 15-én plenáris szavazáson dönt az EP. Az egyezmény szembemegy Magyarország alaptörvénybe foglalt génmódosítás-mentességével, veszélyezteti a lakosság egészségét, és nem garantálja kellőképpen a természeti környezet és a klíma védelmét.

(MTI) - Magyarországnak elemi nemzeti érdeke, hogy az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai megvalósuljanak 2030-ig - hangsúlyozta Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) titkára a Magyar Természetvédők Szövetségével közösen rendezett konferencián kedden, Budapesten.

Projekt kezdete: 2017. február 3 Projekt vége: 2018. december 31. A V4-es országos nagymértékben levannak maradva számos környezeti probléma mentén az EU-s átlagtól. Elég, ha csak például az újrahasznosítás alacsony részarányára és a hulladéklerakás túlzottan magas értékére gondolunk. A fenntartható fejlődési célok elérése érdekében meg kell erősíteni és fejleszteni kell a civil társadalom aktív szerepét.  

A Magyar Természetvédők Szövetsége arra biztatja Orbán Viktor magyar kormányfőt, hogy hazánk érdekeit első helyre téve vonuljon ki a kanadai-EU szabadkereskedelmi megállapodásból.

A műhelynapon az E3G – nemzetközi független klíma- és energiapolitikai szakértői hálózat –  vendégelőadói segítségével megvizsgáltuk, milyen tanulságokat nyújthat a magyar energiapolitika számára a német energiafordulat (Energiewende). A hazai szakértők az energiahatékonyság, megújuló energiák terén mutatták be a hazai helyzetet, fejlesztési lehetőségeket, vitaindító javaslatokat. A műhelynap előadásai letölthetők alább.

A leköszönő román kormány az utolsó pillanatban mégiscsak beterjesztette a Verespatakot világörökségi címre javasló dokumentumokat az ezzel foglalkozó nemzetközi szervezetnek, az UNESCO-nak. Ez a lépés remélhetőleg azt jelenti, hogy Verespatak megmenekül, és nem épülhet meg a cianidos technológiájú aranybánya.

Áldott, békés karácsonyt és boldog új esztendőt kívánunk minden olvasónknak! Tegyünk együtt jövőre is a természet védelméért!