Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága, a Jövő Nemzedékek Szószólója, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Közép-magyarországi Zöld Kör konferenciájának fontosságát önmagában is aláhúzza annak felismerése, mekkora potenciállal, milyen következményekkel képes a modern ember beavatkozni a természeti folyamatokba a génmódosítás eszközeivel.
A géntechnológia viharos ütemű fejlődése élesen veti fel a modern kutatás és technológia alapdilemmáját: megtehetjük-e mindazt, amire amúgy képesek vagyunk? A DDT-től a Contergan-tragédiáig számos intő példa mutatja, hogy a válasz semmiképpen sem lehet az „igen”. A dilemmák feloldásának feltétele, hogy az etikának (értve itt a bio- és környezeti etikát is) legyen súlya a gazdasági döntések meghozatalában. Márpedig e téren egyre komolyabb kétségeink lehetnek. A felelős gondolkodás mellett a társadalmi részvétel lehet az egyik ellensúly, amely a gazdasági érdekek egyre nyomasztóbb túlsúlyával szemben is esélyt adhat a pillanatnyi profitérdekeken túlmutató, a jövő nemzedékek érdekeire is tekintettel lévő döntésekre.
Az elővigyázatosság elvének következetes alkalmazásával – amelyet Alkotmánybíróság legfrissebb, a kútfúrással kapcsolatos I/1216/2018. sz. határozatában oly határozottan hangsúlyozott - számos technológiai eredetű katasztrófa elkerülhető lett volna, és természetszerűen a jövőben is elkerülhető lehet. A génszerkesztéssel előállított növényekkel kapcsolatban is ennek jegyében fogalmazta meg álláspontját 2018 februárjában a jövő nemzedékek szószólója: amíg a génszerkesztés megítélésében nem jön létre szakmai konszenzus, addig a GMO irányelv terjedjen ki ezekre az eljárásokra is.
Dr. Bándi Gyula álláspontját a közelmúltban két fontos újabb fejlemény is alátámasztotta. A francia agrár kisvállalkozások érdekvédő szervezete, a Confédération Paysanne (Földművesek Konföderációja) indítványára az Európai Unió Bírósága 2018. július 25-én kiadott ítéletében - széles körű természettudományos és jogi elemzéseket követően - kimondta: a génszerkesztési technológiák által előállított termékeknek is meg kell felelniük a GMO-kra vonatkozó egészségügyi és környezetvédelmi feltételeknek, biztosítani kell a nyomonkövethetőségüket, illetve címkézni kell azokat. A bíróság indoklása szerint ezek az új módszerek olyan ütemben és arányban teszik lehetővé géntechnológiával módosított fajták előállítását, amelyek nem mérhetők össze a véletlenszerű mutagenezis hagyományos módszereinek alkalmazásából eredőekkel.
A másik fontos figyelmeztetés magából a genetikai kutató szférából érkezett. A CRISPR/Cas9 genomszerkesztési technológia hatásait tanulmányozó tudósok szerint az új módszer a megcélzott DNS-szakasztól távol is rendszeresen okozott kiterjedt mutációkat, jelentős genetikai átrendeződéseket, amelyek veszélyét eddig súlyosan alábecsülték. A Francis Crick Intézet és a Wellcome Sanger Intézet kutatói úgy ítélik meg, hogy jóval több kutatásra van még szükség ahhoz, hogy bebizonyosodjon a technológia biztonságossága. „Nagyon körültekintően kell eljárni a génszerkesztés alkalmazásakor, ellenőrizni kell, hogy a DNS-ben végbevitt változások azok és csak azok, amelyeket elő akartak idézni a szakemberek”.
A számos tisztázatlan kérdés miatt a természet és az emberi egészség hatékonyabb védelme érdekében az elővigyázatosság elvének alkalmazása nagyon is indokolt, elkerülendő a nem várt, később már csak nehezen korrigálható esetleges negatív hatásokat. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója februárban e témában kiadott közleményében is rámutatott: „amennyiben egy szakkérdés eldöntésében a tudományos megítélés bizonytalan, akkor a védett jogok megfelelő érvényesítése érdekében tudományos kutatásokon alapuló, alapos kockázatelemzést folytassunk le, illetve végső soron a lehető legszűkebb értelmezés mentén döntsünk, nem adva teret az esetleg később már nem, vagy csak rendkívüli nehézségek árán visszafordítható következményeknek”.
Miután az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy a génszerkesztéssel előállított növények is a GMO-direktíva hatálya alá tartoznak, indokolttá vált a helyzet újbóli alapos áttekintése, különös tekintettel a hazai jogi következményeire. Ennek jegyében az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalába összehívott konferencia a GMO-k kérdésében fontos három kört szólaltat meg: a természettudomány képviselőit a génszerkesztés szakmai kérdéseiről, a politikai döntéshozókat a szakpolitikai vonzatokról, valamint a szélesebb társadalmi nyilvánosságot az érdekelt civil szervezetek, a jogászi elemző álláspontok felvonultatásával. Ez a hármas felépítés is jelzi, hogy bár a génszerkesztést övező társadalmi viták magja tudományos-technikai jellegű, az eljárásokkal elkerülhetetlenül együtt járó környezeti-társadalmi kockázatok miatt a szabályozást végső soron a társadalom értékválasztása határozza meg. Amint a szószóló korábban is jelezte: „a környezeti, egészségügyi kockázatokról szóló döntés sosem lehet pusztán természettudományos kérdés, szorosan kapcsolódik a közösség értékválasztásához, amelyben a jog csupán segítséget nyújthat”. A megengedhető, illetve felvállalandó kockázatok mértékéről való döntés ugyanis nem lehet sem pusztán szakértői, tudományos, sem csupán gazdasági kérdés.
Az Európai Bíróság döntése egyértelmű jogi helyzetet teremtett: minden olyan terméket,amelyet az új génszerkesztési technológiák segítségével állítottak elő, genetikailag módosított szervezetnek (GMO-nak) kell tekinteni – hangsúlyozta Roszík Péter, a konferencia egyik társszervezője, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke. – Ennek fényében, ami hátra van, az a Bíróság döntésének gyakorlatba ültetése. Ezért a kormánynak biztosítania kell, hogy mostantól ne kerülhessenek ki a környezetbe az új géntechnológiai eljárások alkalmazásával előállított olyan szervezetek, amelyek nem estek át a megfelelő engedélyezési folyamaton. Fontos, hogy ne kerülhessenek a köztermesztésbe az ilyen úton kifejlesztett növények.
Szükséges, hogy a hazai ellenőrző hatóságok rendelkezzenek megfelelő módszerekkel az új technológiákkal előállított GMO-k kimutatására annak érdekében, hogy megakadályozzuk az engedéllyel nem rendelkező génmódosított szervezetek bejutását hazánkba – tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke. – Uniós szinten pedig fel kell lépni annak elkerülése érdekében, hogy az engedéllyel nem rendelkező génmódosított termények és élelmiszerek bejussanak az európai piacra.
Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója
Magyar Természetvédők Szövetsége
Magyar Biokultúra Szövetség
