Filmvetítés, majd fotókkal kísért előadás arról, hogy milyen hatással van a génpiszkált szója nagyüzemi termesztése valamint az európai emberek pazarló és fogyasztáscentrikus életmódja, a Dél-Amerikában élő emberek életére. Vendégünk Norma Giménez, a Föld Barátai Paraguay munkatársa.

Budapest, 2009. november 19.: Egy szerdán közzétett tanulmány világosan cáfolja a biotechnológiai ipar azon állítását, hogy a génmódosított növények a növényvédő szerek felhasználásának csökkenését eredményeznék. A Dr. Charles Benbrook által készített jelentés[1] kőkemény adatokkal bizonyítja, hogy a génmódosított növények bevezetése óta drámai mértékben megnőtt a gyomirtó szerek felhasználása, ami aggodalmakat vet fel a génmódosított növények európai bevezetése kapcsán.

Budapest, 2009. november 12.: A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közép-Kelet Európai Bankfigyelő Hálózat szerint a drága gázvezetékek építése helyett az energiahatékonysági és megújuló energia beruházások segítik az energiafüggőségtől való szabadulást.

Hétfőn a négy parlamenti pártot és a függetleneket képviselő öt honatya egyéni képviselői indítványaként benyújtásra került az Országgyűlésben a cianid-vegyületeket alkalmazó bányászati tevékenységek tilalmát célzó törvénymódosítás.

Budapest, 2009. november 5.:  A Ciánmentes Magyarországot! címmel szervezett demonstrációt a Lehet Más a Politika párt közösen a Greenpeace-szel, a Magyar Természetvédők Szövetségével és a Védegylettel. A négy szervezet közös kampányának célja, hogy Magyarországon törvénybe iktassák a bányászatban a cián használatának tilalmát. A kezdeményezés a mai napon fontos fordulóponthoz ért, hiszen a négy parlamenti frakció politikusai álltak az ügy mellé, és a napokban a beterjesztik a parlament elé a javaslatot. A demonstráción a civilek mellett felszólalt Orosz Sándor az MSZP, Rétvári Bence a KDNP, Bácskai János a FIDESZ, Jávor Benedek az LMP részéről, akikhez Katona Kálmán független képviselő is csatlakozott.

A Dunakeszi tőzegtavak kálváriája, avagy egy állami szintre emelt természetrombolás kórtörténete.A Dunakeszi-tőzegtavakat Újpest északi határában találjuk, a Dunakeszi-alsó vasútállomással egy vonalban. Korábban a Mogyoródi-pataktól majdnem Dunakesziig húzódott az a mocsaras, lápos terület, amelyek sűrű vegetációját apró tavacskák tarkították. Az eredetileg nagy kiterjedésű nedves területen buja növényzet élt, amely gazdag állatvilágot tartott el. Az ingoványos terület és a nyáron tömeges szúnyogfajok távol tartották az embereket, így a terület élővilága a 90-es évek előtt érintetlen maradt, az idelátogató horgászokon és kirándulókon kívül mások nem zavarták meg a természet csendjét. Ez az értékes élőhely került most veszélybe.

Az MTVSZ szeptemberi születésnapi rendezvényén nagy sikert aratott a Szövetség elmúlt 20 évét bemutató fotókiállítás, ezért úgy gondoltuk, hogy a képeket vándorkiállításként több helyre is eljuttatjuk. A kiállítást december 20-ig hét vidéki helyszínen tekinthetik meg az érdeklődők:

2009. október 19-én budapesti állomásához érkezett a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) által szervezett legújabb éghajlatvédelmi kampány, amely 2010-re szorgalmazza egy hatékony és radikális klímatörvény megszületését. Az utcai akcióban ezúttal a klímatörvény kezdeményezés tartalmára hívták fel a figyelmet a környezetvédők.

A Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért együttműködve a Magyar Természetvédők Szövetségével tanfolyamot szervez civil szervezetek vezetői, munkatársai, önkéntesei számára marketingkommunikáció és sajtózás, önkéntesség fejlesztése, illetve pályázatírás és projektmenedzsment témákban.

Legújabb filmünk az európai állatgyárak és az esőerdőirtás közötti kapcsolatrólBudapest, 2009. október 16.: Az Élelmezési Világnapra készült el az a film, amely feltárja az európai állatgyáraktól a dél-amerikai esőerdőkbe gyűrűző pusztító folyamatot. A film elsősorban arra mutat rá, hogy Dél-Amerikában a szójatermesztés megsemmisíti az őslakos közösségeket, megmérgezi a helyi lakosságot, elpusztítja az élővilágot és súlyosbítja az éghajlatváltozást.