A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) mai, „Civil szervezetek hozzájárulása az agrár- és vidékfejlesztési stratégiához” című konferenciája keretében tárgyalt a készülő Vidékstratégiáról, Ángyán József parlamenti államtitkár, parlamenti politikusok és agrárszakemberek részvételével. A Szövetség időszerűnek és rendkívül sürgetőnek tartja, hogy még ebben a félévben az Országgyűlés elé kerüljön a Nemzeti Vidékstratégia, melynek társadalmi vitája hamarosan elkezdődik.
„A Nemzeti Vidékstratégia irányai, szemlélete - amelyet Ángyán József államtitkár a konferencián elhangzott előadásában felvázolt - valódi áttörést jelenthet a fenntarthatóság irányába. A tervezetből eddig megismert részletek alapján úgy tűnik, hogy a készítők jól látják a hazai agrárgazdaság és vidék jelenlegi mostoha helyzetének okait, és az intézkedések legtöbbje is megfelel a helyes iránynak” - folytatta az MTVSZ társelnöke.
„Mindemellett néhány problémakörre is szeretnénk felhívni a figyelmet: a vidék és agrárgazdaság sorsát nem lehet összekötni a termelés további fokozásával. A jelenleg 12 millió embert ellátó hazai mezőgazdaság teljesítményét nem lehet 15-20 millió ember ellátására növelni, s emellett még a biomassza energetikai célú felhasználását (beleértve az agroüzemanyagokat is) is bővíteni. Erre ugyanis sem az éghajlatváltozás, sem a leromlott ökoszisztéma szolgáltatások nem adnak lehetőséget, ráadásul ez ellentétes a fenntarthatósági elvével is” - tette hozzá Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért igazgatója, az MTVSZ szakértője.
A versenyképesség hangoztatása kapcsán a Szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy a verseny kiszorítja az alkalmazottakat a foglalkoztatásból, miközben a stratégia ígéretet tesz a vidéki térségek munkahelyeinek gyarapítására. Hasonlóan félő, hogy a verseny a még nagyobb intenzitás felé kényszeríti az agrárgazdaságot, amely szintén ellentmond az ökológiai tájgazdálkodás elvárásainak.
„Kiemelten fontos, hogy a birtokpolitika garantálja a helyben lakó (ezért a környezetért felelősséget viselő) természetes személyek földhöz jutását és zárja ki a csupán profit-orientált tőkés társaságokat ebből a körből” – hangsúlyozta Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke. Az új Vidékstratégiának biztosítania kell a mezőgazdaságból megélni kívánó lakosság, fiatal agrárvállalkozók földhöz jutását. Az egészséges, génmódosítás-mentes élelmiszerek előállításában kulcsfontosságú lehet az ökológiai gazdálkodás minél szélesebb körű elterjesztése is, amelyet prioritásként kell, hogy kezeljen a Stratégia.
„A Stratégia kidolgozásakor építeni kellene az olyan helyi kezdeményezésekre, amelyek egy-egy térségben igyekeznek gazdasági és természeti körfolyamatokat helyreállítani, ilyen például a Völgyhangja Egyesület, az Ormánság Alapítvány; Visnyeszéplak; az Élőfalu Hálózat; a Borsodi mezőség; a Hegyköz és a Bodrogköz – hogy csak néhányat említsünk a teljesség igénye nélkül” - tette hozzá Molnár Géza a Fenntartható fejlődés és erőforrás Kutatócsoport szakértője.
A „Civil szervezetek hozzájárulása az agrár- és
vidékfejlesztési stratégiához” című konferencián elhangzott előadások innen letölthetők:
Dr. Gyulai Iván: Nemzeti Vidékstratégia 2020
Dr. G. Fekete Éva: A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből
Roszík Péter: Birtokszerkezet, egészséges élelmiszer
Molnár Géza: Vizek és emberek
