Az
elmúlt hetekben több mint 100 zöld civil szervezet csatlakozott ahhoz a
nyilatkozathoz, amely javaslatokat fogalmazott meg az új Alkotmánnyal
kapcsolatban. A nyilatkozatot az Országgyűlésnek eljuttató Levegő Munkacsoport
és Magyar Természetvédők Szövetsége, illetve a NIOK Alapítvány és a Közösségfejlesztők
Egyesülete üdvözölték, hogy a
Fidesz-KDNP frakciószövetség néhány javaslatot módosító indítvány formájában
elfogadott, például az egészséges környezethez való jog belefoglalását az
Alaptörvénybe.
A
civil szervezetek ma levelet írtak az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának,
amelyben több más javaslatuk fontosságára is felhívták a figyelmet.
A
szervezetek szerint lényeges, hogy az Alkotmány megfelelő függetlenséget
garantáljon a jövő nemzedékek ombudsmanjának, aki az alapvető jogok biztosa
helyetteseként fog majd működni. Azt kérik, hogy a helyetteseket is az
Országgyűlés válassza és biztosítsák a szervezeti függetlenségüket, mert ez garantálja
az alapjogi védelemmel kapcsolatos munkájuk hatékonyságát. A magyar gyakorlat
szerint ez történt 1995 és 2007 között is, amikor az Országgyűlés választotta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesét.
A módosítás biztosítaná, hogy a helyettes vizsgálatai körében elsődleges
szempontként a környezeti értékek védelme játsszon szerepet, ez a jog ne
rendelődjön alá más alapjogoknak.
„A
nemzeti konzultációra visszaérkezett válaszok 86 százaléka támogatja, hogy az
új magyar Alkotmány vállaljon kötelezettséget a jövő nemzedékek iránt. Ennek
biztosítására hatékony és független intézményrendszerre van szükség, amelynek
része kell, hogy legyen az alapjogi biztos helyetteseinek országgyűlés általi
megválasztása” – nyilatkozta Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
Emellett a zöld szervezetek további javaslatokat fogalmaztak
meg a környezetvédelem erősítésére. Kérik többek között a visszalépés tilalmának
a beépítését az Alaptörvénybe, azaz, hogy a jogalkotó a környezet- és
természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét csak nagyon kivételes
esetekben csökkenthesse, és a csökkentés mértéke akkor se legyen aránytalan.
„Az Alkotmánybíróság mondta ki a visszalépés tilalmát 1994-ben,
ezért ezt a készülő Alkotmányban is célszerű megfogalmazni. A javaslatot a
parlamenti vitában kormánypárti képviselő is felkarolta, ezért bizakodunk, hogy
az Alkotmányügyi bizottság támogatni fogja a gondolatot” – mondta Farkas
István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezetője.
A civil szervezetek javasolják, hogy az új Alkotmány
fogalmazzon meg kötelezettségeket a társadalmi egyeztetésre a Kormány és az
önkormányzatok számára. A kötelezettséget a jelenlegi Alkotmány is tartalmazza,
ezért súlyos visszalépésnek tartanák a kérdés mellőzését.
„Közösségek, civil szervezetek bevonása nélkül nem
biztosítható a társadalmi részvétel sem a helyi, sem az országos ügyekben. E nélkül
pedig rosszabb döntések, elhúzódó viták várhatóak. Az egészséges civil
társadalom nem csak egyénekből és családokból áll, hanem elsősorban a
bejegyzett és be nem jegyzett civil szervezeteken keresztül jeleníti meg a véleményét”
– hangsúlyozta Gerencsér Balázs a Nonprofit Információs és Oktató Központ
Alapítvány igazgatója.
