Az Alkotmánybíróság egy, a Magyar Természetvédők Szövetsége által benyújtott, Schiffer András ügyvéd által készített alkotmányjogi panasz ügyében ma közzétett döntésében kimondta, hogy az banktitok nem írhatja felül a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó alkotmányos jogot. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor alkotmányos mulasztást állapított meg, felhívva a figyelmet arra, hogy az érintett kérdéskörben érvényben lévő jogszabályok egymásnak ellentmondanak, és ezt a helyzetet Országgyűlésnek legkésőbb 2023. szeptember 30-ig rendeznie kell. Ezért a Magyar Természetvédők Szövetsége azért, hogy a jövőben ne lehessen a banktitok mögé bújni, a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása érdekében jogszabálytervezetet fog kidolgozni.
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) még 2017-ben indított pert azért, hogy az Eximbank hozza nyilvánosságra az általa folyósított kötöttsegély-hitelek adatait. A pert első- és másodfokon meg is nyerte az MTVSZ, a Kúria azonban az Eximbank javára döntött. Ezért a Magyar Természetvédők Szövetsége az ügyben alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozata [1] bár a konkrét esetben jóváhagyta a Kúria korábbi határozatát, alkotmányos mulasztást állapított meg, valamint megállapította azt is, a banktitok nem írhatja felül a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó alkotmányos jogot. Mivel a kérdést illetően a jelenlegi banktitokra, illetve a közérdekű adatokra vonatkozó jogszabályok egymásnak ellentmondanak, a jogalkotó mulasztást követett el, mert nem rendezte eddig a helyzetet, az Alkotmánybíróság felhívta a jogalkotó figyelmét a helyzet rendezésére.
Hogy a jövőben ne lehessen a banktitok mögé bújni, az Alkotmánybíróság mai döntése alapján a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása érdekében a Magyar Természetvédők Szövetsége jogszabálytervezetet fog kidolgozni és benyújtani az illetékes szerveknek - hangsúlyozta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.
Az Alkotmánybíróság azt észrevételezte, hogy a jogalkotó semmilyen kapcsolatot nem létesített a hitelintézeti törvény banktitok-szabályozása, valamint az üzleti titokról szóló és az információszabadság-törvény között, ami miatt a banktitok abszolút korlátként jelentkezhet az információszabadság előtt. Ma szerte a világon hozzáférnek közjavakhoz, közpénzekhez bankok és számtalan esetben finanszíroznak környezetszennyező beruházásokat. Ha a banktitok abszolút korlátját képezheti az információszabadságnak, elveszíthetjük a kontrollt az életvilágunk felett és a bankok kezébe tesszük le a jövőnket. Ahhoz, hogy ez ne így legyen: most a magyar Országgyűlésen a sor - tette hozzá Schiffer András ügyvéd, aki az Eximbank-perben az MTVSZ-t képviselte.
Jegyzetek:
