Az Európai Bizottság által elfogadott, egyelőre csak az EU támogatásos részt tartalmazó magyar Helyreállítási Terv (HET), továbbá a ma még forrásvesztés nélkül elfogadható, 55%-ban felfüggesztett kifizetésű kohéziós operatív programok a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint előnyükre változtak a korábbi tervezetekhez képest, de még mindig messze vannak attól, hogy érdemben mozdítsák elő az energiaátmenetet és a biodiverzitás megőrzését. E magyar uniósforrás-költési terveket rendszeresen véleményező civilszervezet szerint egyelőre sötét ló a HET készülő REPowerEU fejezete, amely várhatóan jövő év elején lesz véleményezhető és amelyet a helyreállítási hitel finanszírozna teljes egészében. Az MTVSZ sürgeti a kormányt, hogy a nyitott kérdéseket a pályázati felhívások kidolgozása és társadalmi egyeztetése során kell haladéktalanul tisztázni.
“Ezek az uniós források kulcsfontosságúak az energetikai átállás felgyorsításához, és az ezt célzó intézkedésekben az államnak élen kell járnia. Míg a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz a lakóépületek energiahatékonyságának növelése, a megújuló közösségi energia és a három karbon-intenzív megye igazságos átmenetének támogatása terén erősödött, bár maradtak tisztázandó kérdések, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv EU támogatásból fedezett része a megújuló energiaforrásokra összpontosít, és számos energiamegtakarítási lehetőséget kihagy. Fontos, hogy az adott költési terv brüsszeli elfogadása után a kormányzat haladéktalanul elindítsa a megvalósítás előkészítését” - értékelte Dönsz-Kovács Teodóra, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és EU Alapok programvezetője.
“Ígéretes ugyanakkor, hogy kormányzati információk szerint az elkövetkező években 700-800 milliárd forint uniós forrás fog rendelkezésre állni épületenergetikára kiszámítható, 3-5 éves konstrukciókban, bár egyelőre nem látjuk, hogy ez az összeg hogyan tevődik össze, még kevésbé az elköltésének a várható hatékonyságát.” - mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energia programigazgatója.
Több operatív programmal ellentétben a HET támogatási része sem a lakossági, sem a felsőoktatási és szociális infrastruktúra beruházásainál nem ír elő minimális energiamegtakarítási követelményt. Pedig, ahogyan a rezsitámogatás fenntarthatatlansága is rámutatott, különösen fontos lenne jelentős épületenergetikai megtakarítást eredményező beruházásokkal csökkenteni működési költségeket. Az épületszektorra vonatkozó kibocsátás-kereskedelmi rendszer 2027-ben esedékes bevezetésére, melyről az Európai Parlament és a Tanács a napokban állapodott meg, szintén az ilyen beruházások megtöbbszörözésével lehetne felkészülni, hogy az kevésbé legyen majd fájdalmas a fogyasztóknak. A HET csupán egy bevezetendő jogi szabályozás kapcsán említi új, nagyon visszafogott elvárásként, hogy “az uniós forrásokból (társ)finanszírozott felújítási támogatási programok esetében a lakó-, vállalati és középületek energiafogyasztásának legalább 30%-os csökkentését kell elérni”.
A megújuló energiaforrások hasznosítása terén a HET több előremutató intézkedést (reformot és beruházást) is tartalmaz. Ezek (hálózatfejlesztés, hálózati csatlakozás és engedélyezés megkönnyítése stb.) előrevetítik a megújulók hasznosításának megkönnyítését, ami - különösen a szélenergiára jelenleg fennálló “de facto tilalom” és a 2022 novemberében a napelemekre bevezetett hálózati csatlakozási tilalom tükrében - igen nagy jelentőségű és ígéretes. Ugyanakkor a szélenergiára megfogalmazott szabályozási korlát még mindig csak a hazai szélenergia-potenciál töredékének kiaknázását teszi lehetővé. A megújulóenergia-erőművek engedélyezésének megkönnyítése azonban nem eredményezheti a természetvédelmi szempontok háttérbe szorítását és a védett területek veszélyeztetését.
“A közelmúlt európai uniós jogalkotási folyamatai e tekintetben aggasztóak, ezért a a HET végrehajtása során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a megújulóenergia-fejlesztés ne tegyen tönkre értékes élőhelyeket”. - értékelte Ujj Zsuzsanna, a MTVSZ természetvédelmi programfelelőse.
Biodiverzitás szempontjából a terv vízgazdálkodásról szóló komponensét értékelte a civilszervezet. Szakértője szerint ez a terv előző változatához képest előnyére változott, ám még mindig messze elmarad a lehetőségektől. Összességében 30%-kal növekedett a teljes vízgazdálkodás komponensre szánt összeg, és ez a plusz 13,65 milliárd forint a komponens zöld dimenzióját fogja erősíteni. Előremutató kezdeményezés a fenntartható vízgazdálkodás felgyorsítása érdekében életre hívni szándékozott munkacsoport, mely javaslatcsomagot és intézkedési tervet dolgoz ki. Rendkívül fontos, hogy a munkacsoportban helyet kapjanak a természetvédelmi civil és állami szereplők.
“A mérföldkövek és célok részletesebb kibontásával javult a terv átláthatósága, így növekedett annak az esélye, hogy a biodiverzitás célok is teljesülnek.” emelte ki Ujj Zsuzsanna.
A civilszervezet szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy az átláthatóság és a környezeti szempontok érvényesítése érdekében lényeges, hogy a HET monitoring bizottságában helyet kapjanak a környezet- és természetvédő civil szervezetek választott képviselői.
