Mit tehet az Európai Unió a globális éghajlati válság ellen?

Mit tehet az Európai Unió a globális éghajlati válság ellen?

Az éghajlatváltozás tényét és az ezzel kapcsolatos teendők sürgető voltát a társadalom többsége már elfogadja. A konkrét fellépés viszont már sokkal nagyobb kihívást jelent. Mert a hatékony válaszok megtalálásához és meglépéséhez alapjaiban kell átalakítani gazdasági és társadalmi rendszereinket. Az egyéni vagy nemzeti szint ehhez kevés. Szükség van nemzetközi együttműködésre, amelyhez az Európai Unió megfelelő keretet jelenthet – hangzott el a Magyar Természetvédők Szövetsége és az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája Mit tehet az Európai Unió a globális éghajlati válság ellen? című rendezvényén.

Az Unió országainak történelmi üvegházgáz-kibocsátása – ha nem is egyenlő mértékben – nagy felelősséget is ró ránk. Jelenleg zajlik a Konferencia Európa jövőjéről folyamat, melyben fontos, hogy kellő hangsúllyal szerepeljenek ezek a kérdések.

A klímaváltozás ténye immár tudományos konszenzus, és az emberi felelősséget, valamint a cselekvés sürgősségét a világ legtöbb döntéshozója elismeri, hiszen az e jelenséggel együtt járó szélsőséges időjárási eseményeket a saját bőrünkön is érezhetjük. A környezetünk megóvásával és a klímavédelemmel kapcsolatos teendőket az Európai Unió és Magyarország is kiemelt ügyként kezeli, így közös, ambiciózus cselekvéssel lépünk fel annak érdekében, hogy megőrizzük környezeti örökségünk a jövő generációi számára – mondta Dr. Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára.

Rónai Sándor, EP-képviselő (DK, S&D) szerint a klímasemlegesség elleni küzdelem mindannyiunk közös felelőssége. Van felelőssége a politikai döntéshozóknak, a vállalatoknak, de a tudománynak és a civil szervezeteknek is – utóbbiaknak például a tudásátadásban. De magánszemélyként is mindannyian minden nap hozunk döntéseket, amelyek közelebb vihetnek minket az európai klímacélok eléréshez. Fontos, hogy az energiaátmenet során az igazságos átmenetre is ügyeljünk, például átképzéssel és korszerű képzésekkel. Erre az EU Igazságos Átmenet Alapja 19,3 milliárd eurót biztosít.

Hölvényi György, EP-képviselő (KDNP, EPP) előadásában az EU globális felelősségéről a klímavédelemben hangsúlyozta, hogy az Európai Unió klímapolitikája ellentmondásossága ellenére is mintaként szolgál mindenhol a világban, az EU első számú felelőssége ennek a minta hatásnak a fenntartása. A globális környezetvédelmi problémák megoldásában kulcsfontosságú a fejlesztéspolitika, az EU-nak ezen a téren jobban kell koncentrálnia erőforrásait és pontosabban kell meghatároznia, mit szeretne elérni.

Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke kiemelte, hogy minden felelős, döntéseket hozó embernek kötelessége tenni azért, hogy ember és természet nagyobb harmóniába kerüljön egymással. A politikai és gazdasági döntéshozóknak – így az EU döntéshozóinak - a felelőssége a legnagyobb. Nekik kell tenni azért, hogy ne távoli célszámokat tűzzünk ki, hanem már holnap kezdjünk el kevesebb fosszilis erőforrást felhasználni, kevesebbet fogyasztani. Ehhez viszont radikálisan új típusú megközelítések kellenek. Mert amint látjuk, az eddigiek nem működtek.

 

A rendezvény az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatósága támogatásával jött létre, annak tartalmáért kizárólag a szervezők a felelősek. Tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió véleményét.