Civil szervezetek Szijjártó Péter külügyminiszterhez írt nyílt levélben hívják fel a figyelmet: az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény sérti Magyarország érdekeit, ezért azt szorgalmazzák, hogy Magyarország ne támogassa az egyezményt. A Greenpeace, a Magyar Biokultúra Szövetség, a Magyarországért Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet által kezdeményezett levelet több mint száz civil szervezet írta alá.
Noha az elmúlt hetekben egyes európai politikusok kijelentései kapcsán felvetődött, hogy megfeneklettek az EU és Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalások (TTIP), az ügy még messze nem lefutott, ráadásul a következő hetekben várhatóan dönteni fognak az EU tagállamok a TTIP "kisöccsének" számító EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) ratifikálásáról.
Az Európai Bizottság 2016. július 5-én terjesztette be az Európai Tanács elé az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt (Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Egyezmény – CETA) elfogadásra. Az egyezményről az EU kereskedelmi minisztereinek pénteki, informális tanácsülésén is tárgyalni fognak Pozsonyban. Ezért 107 civil szervezet nyílt levélben fordult Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszterhez, szorgalmazva, hogy Magyarország ne támogassa a CETA-t, mert az súlyosan veszélyeztetné Magyarország szuverenitását, a magyar emberek érdekeit.
Az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény, amelyet trójai falóként használhatnak fel az amerikai és kanadai multinacionális cégek, hasonlóan veszélyes, mint az európai közvélemény ellenállása miatt már a vezető politikusok által is egyre kevésbé támogatott TTIP. A CETA éppúgy a globális nagyvállalatok érdekeit szolgálja: szabad utat enged a génmódosított növényeknek, illetve az óriáscégeknek, melyek normál bírósági rendszeren kívül eső eljárásokban perelhetnék az egészséges környezetet és az állampolgárok jogait védő kormányokat.
A nyílt levélben a civil szervezetek arra is felhívják a figyelmet, hogy CETA több szempontból ellentmond a 11/2016. (VI. 17.) országgyűlési határozatnak, amely a készülő szabadkereskedelmi egyezményekre vonatkozóan határozott meg szigorú feltételeket.
Aggodalomra ad okot, hogy az Európai Bizottság javasolja az egyezmény ideiglenes hatálybaléptetését, még a tagállami ratifikálási folyamat lezárulta előtt. Ennek következtében előállhat egy olyan helyzet, hogy a CETA alapján a kanadai cégek három éven belül akkor is beperelhetnek egyes európai kormányokat - akár hazánkat is -, ha esetleg a végén egy tagállam vétója miatt mégsem lépne hatályba az egyezmény.
Mindezek figyelembe vételével a civil szervezetek szorgalmazzák, hogy a kormány mondjon a nemet az Európai Tanácsban az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményre, és ne támogassa, hogy a CETA akár csak ideiglenesen hatályba lépjen. Ezzel a lépéssel várhatóan a magyar kormány nem lenne egyedül, hiszen szeptember elején Christian Kern osztrák kancellár kijelentette, hogy Ausztria nemcsak a EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményt (TTIP) ellenzi, hanem a CETA-t sem támogatja.
A 107 civil szervezet által aláírt nyílt levél megtalálható itt: https://mtvsz.hu/dynamic/ceta_nyilt_level.pdf
