A világ és Európa vezetői nem képesek teljesíteni saját célkitűzéseiket a természet védelmében

A világ és Európa vezetői nem képesek teljesíteni saját célkitűzéseiket a természet védelmében
Azonnali és hatékony intézkedéseket sürgető válság-megbeszélés indult Dél-Koreában. A Föld Barátai Európa a 2014. október 6-17. között folyó, 12. Találkozó a Biológiai Sokféleség Egyezményről esemény első napján adta ki alábbi közleményét, amelyben aggodalmát fejezi ki többek között a "biodiversity offsetting", vagyis a biodiverzitás átterhelésének pártolása miatt. A probléma szerencsére még nem gyűrűzött be igazán Magyarországra, de érdemes már most figyelni a nemzetközi folyamatokat.


Brüsszel/Phjongcshang, 2014. október 6. – Dél-Koreában október 6-án megkezdődtek az ENSZ-vezette egyeztetések. A kormányok láthatóan nem fogják teljesíteni 2010-ben tett vállalásaikat, mely szerint 2020-ra visszafordítják a természet és az ökoszisztémák hanyatlását - világít rá a Föld Barátai Európa és a CEEweb for Biodiversity új tanulmánya. [1]

Bár a találkozó közel esik a 2020-as célévig tartó időszak félidejéhez, jól látszik, hogy az egyes országok és kereskedelmi szövetségek nem haladnak a kellő irányban ahhoz, hogy visszafordítsák a biológiai sokféleség pusztulását. A következő néhány évben összehangolt erőfeszítések nélkül a kormányok képtelenek lesznek teljesíteni vállalásaikat. [2]

Friedrich Wulf, a Föld Barátai Európa biodiverzitás kampányfelelőse hangsúlyozta: "Négy évvel ezelőtt a kormányok Japánban ültek össze, hogy megvitassák, miért nem sikerült teljesíteni a 2010-es biodiverzitási célkitűzéseket. A mai megbeszélések várhatóan hasonlóan nyomasztóak lesznek: négy év elteltével rendkívül kevés jelét látjuk annak, hogy a kormányok komolyan gondolták volna elkötelezettségeiket és felelősségvállalásukat a természetért.”

A ma megjelent, 2020-ra kitűzött eredmények félidős vizsgálata során az ENSZ maga is felismeri a tehetetlenség magas szintjét és valódi előrehaladást sürget.

A jelentés előzetes példánya szerint "[a jelenlegi mértékű] előrehaladás nem lesz elegendő a célkitűzések elérésére, hacsak további sürgős és hathatós lépéseket nem teszünk a biológiai sokféleségre nehezedő nyomás csökkentésére és további hanyatlásának meggátolására.”[3]

A probléma különösen égető Európában – állítja a FOEE és a CEEweb for Biodiversity frissen megjelent, 20 országot vizsgáló tanulmánya [4], mely szerint:

  • Eddig még egy ország sem tiltotta be a biodiverzitásra ártalmas támogatásokat, és a legtöbb esetben azokat nem is azonosították.
  • A védett területek és a biodiverzitás támogatása általánosan elégtelen, a biodiverzitáshoz köthető kiadások Norvégia és Svájc kivételével valamennyi országban a költségvetés 0,1%-a alatt maradtak.
  • Magyarország kivételével egyik értékelt országban sem fejeződött be a Natura 2000 területek kijelölése – ami pedig elengedhetetlen az EU természetvédelmi területeinek létrehozásához.
  • A keleti, nem-EU tagországokban a mezőgazdasági területek kevesebb mint 1%-án folytatnak fenntartható organikus gazdálkodást, ellentétben Svájccal (12%) és Észtországgal (15%).
  • A természetvédelmi erőfeszítések ellenére az élőhelyek állapota nem javult 2007 óta, jelenleg csupán 16%-uk rendelkezik kedvező védelmi státusszal. A legkedvezőbb a helyzet Romániában és Észtországban  (itt a Natura 2000 területek 63%, illetve 51%-a rendelkezik kedvező védelmi státusszal), a legrosszabb állapotúnak az Egyesült Királyságot találták (7%).


Ezek a kiábrándító mutatók akkor kerültek napvilágra, amikor az EU a természetvédelmi törvény újraírását tervezi, és törvényt hoz az ellentmondásos "biodiverzitás átterhelés”-ről (biodiversity offsetting), ami megengedné, hogy egy adott hely ökoszisztémájának elpusztítását "átterheljék” egy másik terület fokozottabb védelméért cserében. [5]

Friedrich Wulf folytatta: "Komoly az aggodalom, hogy az európai kormányok a természet és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására tett kötelezettségeik helyett árucikké változtatják a természetet, és azzal töltik az időt és arra költik a pénzt, hogy olyan kétes kezdeményezéseket népszerűsítsenek, mint a biodiverzitás átterhelés. Ez egyenesen "szemétlerakási engedély” lenne – és természetvédelmi katasztrófához vezetne.” [6]

Az eddigi kevés előrelépés miatt a találkozón várhatóan ismételt erőfeszítéseket követelnek majd a nemzetektől a 2020-as célok teljesítésére. A Föld Barátai felhívja a kormányok figyelmét, hogy "azonnali és hatékony lépéseket” tegyenek, több közpénzt fordítsanak a biodiverzitás megőrzésére, vessék el a "biodiverzitás átterhelés”-hez hasonló álmegoldásokat, és helyezzék a természet oltalmát az első helyre.


Jegyzetek:

[1] 2014. október 6-17., 12. találkozó a Biológiai Sokféleség Egyezményről (CBD), Phjongcshang, Dél-Korea. 

[2] 2010-ben a világ kormányai Nagojában (Japán) találkoztak, hogy új célkitűzéseket állítsanak a természet, biológiai sokféleség és természetes ökoszisztémák hanyatlásának csökkentésére és helyreállítására 2020-ig. Az új kötelezettség-vállalások és a 20 "Aichi” célkitűzés” azt tükrözi, hogy a nemzetek egyénileg és közösen is képtelenek a saját maguk által előzetesen 2010-re kitűzött és vállalt célok teljesítésére, a természet hanyatlásának visszafordítására. http://www.cbd.int/sp/targets/

[3] Az ENSZ Global Biodiversity Outlook című jelentése általános következtetéseinek összefoglalója

[4] Előrehaladás az "Aichi célkitűzések" irányában - mutatók

[5] Cselekedj! Mondj nemet a biodiverzitás átterhelésére!

[6] A Föld Barátai Európa közleménye: A természet nem eladó