A
Vidékfejlesztési Minisztériumban rendezett tanácskozás megnyitóján Tóth Katalin
helyettes államtitkár, aki hazánkat képviselte az indiai csúcstalálkozón,
ismertette a tárgyalás főbb eredményeit. Elmondta, hogy számos nemzetközi
kötelezettségvállalás megerősítésére és az élővilág-megőrzés 2020-ig tartó
stratégiai tervének végrehajtásához szükséges további teendőket vizsgálták meg.
Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb vitát kiváltó kérdés, a stratégiai terv
célkitűzéseinek megvalósítására szánt pénzügyi, technikai és személyi
erőforrások mozgósítása volt. Tóth Katalin beszámolt arról, hogy a világ
országai hosszú és nehéz tárgyalások után megegyeztek abban, hogy a stratégiai
terv végrehajtása érdekében jelentősen megnövelik a biodiverzitás megőrzésére
szánt források mértékét. A helyettes államállamtitkár arra is felhívta a
figyelmet, hogy Magyarországot a Kárpát-medencében való elhelyezkedése óriási
természeti értéktár birtokosává teszi. Konkrét eredményként említette meg, hogy
a Svájci-Magyar Együttműködési Programnak köszönhetően hazánkban növekszik a
zöld óvodák és ökoiskolák száma. Hozzátette, hogy ezek az intézmények jelentős
szakmai támogatást is kapnak, s ezek az eredmények a gyakorlati megvalósulás
szintjén fejthetik ki hosszú távon a hatásukat.
Friedrich Wulf, a svájci Pro Natura Természetvédelmi Szervezet szakértője jó példaként szolgáló gyakorlati megoldásokat is ismertetett az élővilág-megőrzésével kapcsolatos szakpolitikákról. Elmondta, hogy komoly előkészítő munka és civil szerepvállalás eredményeként 2012 áprilisában elfogadták a biológiai sokféleség megőrzésének svájci stratégiáját, amely a 2010-ben kitűzött világszintű célok megvalósítását szolgálja.
Örvendetesnek tartjuk, hogy a világ vezetői kezdenek rádöbbenni arra, hogy a biológiai sokféleség megőrzéséhez és az ökoszisztéma szolgáltatások romlásának megállításához komoly gazdasági érdek fűződik. A természeti erőforrások fenntartható használata nélkül már nem lehetséges gazdasági fejlődés. Bízunk abban, hogy a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia megújítása során ráirányul a figyelem a helyi jó gyakorlatok elterjesztésére, melyek a helyi természeti értékek megóvását célozzák – mondta Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke.
A biodiverzitással kapcsolatos világszintű célokat régiós szinten 2011-ben a magyar EU elnökség alatt konkretizálták, amikor az uniós szakminiszterek elfogadták az EU biodiverzitás stratégiáját. A mostani konferencia arra a kérdésre kereste a választ, hogy melyek a nemzetközi, az uniós és a hazai biodiverzitás-védelem főbb kihívásai és célkitűzései. A tanácskozáson elsősorban civil szervezetek, kutatóintézetek, egyetemek, valamint az érintett minisztériumok szakemberei vettek részt.
A rendezvényt a Svájci Hozzájárulás támogatta (TPPA/2011/09/14 projekt).
A konferencia jegyzetét és videó-összefoglalóját, az előadásokat közzétettük ITT, a projekt honlapján.
