Új térkép a környezetet és az embereket szolgáló uniós beruházásokról
A gazdasági és környezeti válság idején a kohéziós politika is irányt mutathat a fenntarthatóságot és a közjót szolgáló, innovatív fejlesztéseknek – állapítja meg a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat, a Föld Barátai Európa és a WWF Európa közös kiadványa, melynek a Magyar Természetvédők Szövetsége is társszerzője. A ma nyilvánosságra hozott térkép [1] olyan – többek között a közösségi közlekedés, a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság terén megvalósult – beruházásokat mutat be, amelyek uniós közpénzek támogatásával a környezet védelméhez és a fenntartható fejlődéshez is hozzájárulnak.
A gazdasági és környezeti válság idején a kohéziós politika is irányt mutathat a fenntarthatóságot és a közjót szolgáló, innovatív fejlesztéseknek – állapítja meg a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat, a Föld Barátai Európa és a WWF Európa közös kiadványa, melynek a Magyar Természetvédők Szövetsége is társszerzője. A ma nyilvánosságra hozott térkép [1] olyan – többek között a közösségi közlekedés, a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság terén megvalósult – beruházásokat mutat be, amelyek uniós közpénzek támogatásával a környezet védelméhez és a fenntartható fejlődéshez is hozzájárulnak.
Az európai uniós kiadások gyakran téves vagy káros célokat támogatnak, például a fosszilis energiahordozók felhasználását ösztönző vagy természetromboló beruházásokat [2]. A jelenleg vita tárgyát képező, 2014-2020-as uniós költségvetés mintegy 1000 milliárd euróval gazdálkodhat majd. A mostani térkép mérvadó, jó példákat mutat fel Európa különböző tájairól, a költségvetés példaértékű elköltésére.
Magyarország két példával is jeleskedik a térképen. Veszprém városa a civil és lakossági igényekre válaszolva komplex kerékpárúthálózat-fejlesztésbe kezdett: előbb a várost a Balatonnal összekötő kerékpárút épült meg, majd a városon belüli munkábajárást segítő kerékpárutakat létesítettek uniós támogatással, és további fejlesztéseket terveznek. Ezzel 2013-ra a munkába járáshoz köthető kerékpárforgalom 7%-os növekedésére számítanak. Mórahalmon a geotermikus kaszkádrendszer kiépítésével a középületek fűtését földgázról megújuló energiaforrásra állították át, amivel évente 866 tonna szén-dioxid kibocsátás és az önkormányzat fűtés- és melegvíz-költségének 80%-a takarítható meg.
"Léteznek környezetbarát, hatékony, a fenntartható fejlődést szolgáló projektek – ezek bizonyítják, hogy nem kell a pénzünket feltétlenül utakba és betonba ”önteni”. A következő EU-s költségvetés esélyt ad arra, hogy a közpénzek valóban az embereket szolgálják, és egyúttal segítsék a környezeti feltételekhez illeszkedő gazdasági fejlődést.” – nyilatkozta Dönsz-Kovács Teodóra a Magyar Természetvédők Szövetségének fejlesztéspolitikai csoportvezetője.
A Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat, a Föld Barátai Európa és a WWF Európa arra hívják fel a döntéshozók figyelmét, hogy a következő (2014-2020-as) uniós költségvetésnek Európa-szerte támogatnia kell a környezet védelmét, az erőforrás-hatékonyságot, a biológiai sokféleség és az ökológiai rendszerek megőrzését.
A jó projektek térképe: www.wellspent.eu
Jegyzetek:
[1] www.wellspent.eu – hogyan szolgálják az EU-s kohéziós politika keretében megvalósuló projektek a környezet védelmét, a társadalmat és a gazdasági fejlődést
[2] EU-s alapok Közép- és Kelet-Európában: A fenntarthatóság vagy zsákutcába futó beruházások szolgálatában. – A KKE Bankfigyelő Hálózat térképe környezetvédelmi és társadalmi szempontból káros, uniós forrásból támogatott vagy támogatandó projekteket tartalmaz: http://bankwatch.org/billions/ (angol nyelvű anyag). Magyarul: www.mtvsz.hu/unios_milliardok_zsakutcaba_futo_beruhazasokra
