A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) – a nemzetközi Föld Barátai
zöldhálózat magyar tagja - aggasztónak látja az USA és más fejlett
országok álláspontját a november 28. és december 9. között zajló durbani
ENSZ klímacsúcson. A zöldhálózat szorgalmazza, hogy a csúcs ne engedje a
Kiotói Jegyzőkönyv folytatásának megtorpedózását.
A Föld Barátai szerint kiemelten fontos, hogy megegyezés szülessen a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási szakaszáról. A Jegyzőkönyv ugyanis jelenleg az egyetlen jogilag kötelező nemzetközi eszköz a fejlett országok üvegházgáz kibocsátás csökkentési célkitűzéseihez. [1]
„Természetesen az új szakasz minősége is számít: a tudománnyal és a felelősséggel összhangban a jelenleginél jóval nagyobb üvegházgáz kibocsátás csökkentési célkitűzések szükségesek – az EU esetében ez legalább 40%-os csökkentés 2020-ra –, veszélyes kiskapuk, mint. pl. a karbon kereskedés vagy kivásárlás (offsetting) nélkül. Az USA, Japán, Kanada és más fejlett országok igyekeznek megtorpedózni a Jegyzőkönyv kereteit és egy haszontalan, önkéntes felajánlási rendszerre akarják lecserélni” [2] – értékelte a helyzetet Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelmi programvezetője.
„Harmadsorban, a fejlődő országoknak - az éghajlatvédelmi cselekvéshez - a jelenleg felajánlottnál nagyobb, és újonnan jövő, azaz nem átcímkézett összegre van szüksége a Zöld Klíma Alapban. Ráadásul az Alapnak az ENSZ-en és nem a Világbankon keresztül kell futnia” – tette hozzá Botár Alexa.
„Számos fejlett ország a klímatárgyalásokat arra használja, hogy érvényesítse szennyező iparágai, multicégei és pénzügyi elitje profitérdekeit. A fejlődő országoknak ellent kell állni e törekvéseknek” – mondta Nimmo Bassey, a Nemzetközi Föld Barátai (Friends of the Earth International) elnöke.
„A klíma krízis megoldásához fosszilisenergia-alapú, fenntarthatatlan és igazságtalan gazdaságainkat át kell alakítani úgy, hogy az az emberek, közösségek érdekeit tartsa elsősorban szem előtt. Itt Durbanben a delegációk már érzik a klíma igazságosságot követelő civilszervezetek nyomását ” – mondta Bobby Peek, a Föld Barátai Dél-Afrika igazgatója.
JEGYZETEK
[1] A fejlett (Annex I) országok felelősek a múltbeli és jelenlegi kibocsátások háromnegyedéért. Éghajlatváltozásban játszott történelmi felelősségük miatt jogi és morális kötelezettségük van az Éghajlatváltozási Keretegyezmény égisze alatt, hogy először ők csökkentsék kibocsátásaikat és finanszírozzák a fejlődő országok éghajlatvédelmi lépéseit.
[2] Az ENSZ szerint az előző klímatárgyalásokon, Cancunban tett önkéntes felajánlások a kritikus 2 Celsius fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés helyett 5 fokos emelkedéshez vezetnének, tehát messze nem hatásosak.
