Megjelent az EU Erőforrás Hatékonysági Útiterve – merre tart Magyarország?

Megjelent az EU Erőforrás Hatékonysági Útiterve – merre tart Magyarország?

Az MTVSZ szerint a magyar kormánynak is lépéseket kell tennie a természeti erőforrások fogyasztásának csökkentése érdekében

Az Európai Bizottság a múlt héten hozta nyilvánosságra az Európai Unió Erőforrás Hatékonysági Útitervét  [1]. A stratégia felhívja az EU tagállamok figyelmét arra, hogy a Föld növekvő népességének igényeinek biztosításához hatékonyabban kell gazdálkodni a véges természeti erőforrásokkal. A Föld Barátai nemzetközi környezetvédő szervezet és hazai képviselője a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) üdvözli a terv megjelenését, ugyanakkor hiányolja belőle a túlzott energiafogyasztást csökkentő sürgős lépéseket.


A világ régiói között Európa természeti erőforrás (energiahordozók, alapanyagok, víz és föld) fogyasztásának mértéke a legmagasabbak között van. A folyamatosan növekvő felhasználás fokozódó kitermeléssel és feldolgozással jár, mely káros környezeti és társadalmi hatásokat okoz világszerte. Hozzájárul a globális klímaváltozáshoz, a természetes élőhelyek pusztulásához és a legszegényebbek kizsákmányolásához egyaránt. Európa gazdasága másrészt nagyon sebezhető amiatt, hogy erősen függ a természeti erőforrások importjától. Ezért létfontosságú, hogy a természeti javakkal történő ésszerű gazdálkodás politikai szinten is megjelenjen, és konkrét intézkedések is segítsék a hatékonyság növelését és a szertelen fogyasztás csökkentését.

A Föld Barátai (Friends of the Earth) nemzetközi környezetvédő szervezet szerint az Útiterv túlságosan határozatlan és hiányoznak belőle Európa túlzott energia-, anyag-, víz- és földhasználatának csökkentését célzó sürgős intézkedései. Ariadna Rodrigo, a szervezet erőforrás kampányfelelőse kifejtette:„Európának sürgősen csökkentenie kell a hulladék kibocsátását, és a túlzott fogyasztás helyett az életminőségre kellene koncentrálnia.” A tervben központi szerepet játszik az erőforrás termelékenységi mutató [2], mely kizárólag az anyaghatékonyságot méri. A Föld Barátai civil szervezet ajánlása szerint emellett a kitermelés és a feldolgozás során felhasznált szénhidrogén, víz és föld mennyiségét (a szénhidrogén, víz és föld lábnyomot) is figyelembe kellene venni.

Fazekas Gábor, a Föld Barátai magyarországi tagszervezetének, az MTVSZ-nek erőforrás kampányfelelőse hozzátette: „Magyarország is nagymértékben függ a természeti erőforrások importjától, különösen a nyersanyagok és az energiahordozók terén. Ez egyre magasabb megélhetési költségeket jelent a hazai lakosságnak, sebezhetővé teszi gazdaságunkat, veszélyezteti biztonságunkat. Ezért mindannyiunk érdeke a fogyasztás fokozatos, ésszerű csökkentése, különösen az importált áruk és energiahordozók tekintetében. A Magyar Természetvédők Szövetsége egy olyan koncepciót dolgozott ki, mely ösztönzi az anyag- és energiahatékonyságot, a természeti erőforrásokkal történő takarékos és hatékony gazdálkodást és közben erősíti a hazai gazdaságot. Szervezetünk felajánlja segítségét a kormánynak egy olyan komplex gazdasági keretrendszer kidolgozásához, mely a fenntarthatóság elvére épül, és a gazdaságnak, a lakosságnak valamint a környezetnek is egyaránt hasznára válik.”

A Föld Barátai nemzetközi szervezet Európai Unió Erőforrás Hatékonysági Útitervére adott válasza a mellékelt háttéranyagban elérhető. 

Jegyzetek:
[1] Az Erőforrás Hatékonysági Útiterv a következő címről tölthető le: http://ec.europa.eu/environment/resource_efficiency/pdf/com2011_571.pdf

[2] A Föld Barátai felhívja a figyelmet arra, hogy az Útitervben szereplő „erőforrás termelékenységi mutató” csak a felhasznált anyagok súlyát veszi számításba, és figyelmen kívül hagyja a felhasznált föld, víz és energiamennyiséget (a föld, víz és szénhidrogén lábnyomokat”), valamint a keletkező társadalmi és környezeti hatásokat. A szervezet álláspontja szerint az Európai Bizottságnak pontosabban kell mérnie Európa erőforrás használatát (kifejezetten az energia, a víz, a föld és az anyagok felhasználását) széles körben elfogadott mutatók használatával. http://www.foeeurope.org/publications/2010/measuring_resource_use.pdf