Budapest, 2010. július 8: Az Európai Parlament idén májusban hozott döntésével ellentétben az Európai Bizottság és az uniós környezetvédelmi biztos nem áll ki a cianidos bányászati tilalom mellett. A Magyar Természetvédők Szövetsége aggodalommal fogadja a Bizottság álláspontját és felhívja a figyelmet arra, hogy az arany kinyerésére megfelelő alternatívát jelenthetne az elektronikai hulladékok feldolgozása.A nemesfémek, elsősorban az arany bányászatakor a legolcsóbb és a legveszélyesebb módszer a cianidos technológia. Ennek káros hatásait Magyarország is megtapasztalta, amikor 2000-ben a nagybányai cián- és nehézfém-szennyezés eredményeképpen 1200 tonna hal pusztult el, illetve turisztikai katasztrófahelyzet alakult ki. Az eset legfelháborítóbb pontja azonban az, hogy a szennyezésért a felelősök a mai napig nem fizettek kártérítést, és lehetséges, hogy soha nem is fognak.
A cianidos technológia 2010. január elsejétől tiltott Magyarországon, ami nagyban köszönhető a „Ciánmentes Magyarország” koalíció munkájának és a beadványt támogató pártoknak. A sikeren felbuzdulva több civil szervezet és európai parlamenti képviselő közösen indított kampányt egy egységes, uniós tiltás elérése érdekében. A kampány olyannyira sikeres volt, hogy 2010. május 5-én az Európai Parlamenti képviselők elsöprő többséggel (488 igen, 48 nem, 57 tartózkodás) döntöttek arról, hogy a Bizottság 2011 végéig alkossa meg a cianidos technológia uniós betiltásáról szóló törvényt.
Az idő előrehaladtával azonban az figyelhető meg, hogy nem történik előrelépés az ügyben, sőt a bányatársaságok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az Európai Bizottságra, még Európán kívülről is. Június második felében különböző bányászati fórumokon már hallatszottak olyan hangok, hogy Janez Potocnik környezetvédelmi biztos nem támogatja a tiltó törvényjavaslat kidolgozását. Június végén pedig megjelent a hivatalos állásfoglalás is , mely szerint az Európai Bizottság és a környezetvédelmi biztos elutasította a cianidos technológia betiltását, mert sem a környezetvédelmi sem az egészségügyi aggályok nem eléggé megalapozottak. A válaszban indokként szerepel az is, hogy olyan bányákat is be kellene zárni, melyek biztonságosan működnek, így munkahelyek kerülnek veszélybe.
Annak ismeretében, hogy az arany manapság elsősorban befektetési célt szolgál, szomorú látni, hogy az ember és a környezet alárendelődik a spekulációs céloknak. Még inkább aggodalomra ad okot az, hogy a bányaipar képviselői a jelek szerint hamarabb értesülhettek a betiltás elutasításáról, mint akár maguk az Európa Parlamenti képviselők.
„Érthetetlen az a rövidlátó gondolkodásmód mely nem az elektronikai hulladékok feldolgozásával próbál meg aranyhoz és más nemesfémekhez jutni, hanem egy veszélyes technológiát részesít előnyben. Történik mindez annak ellenére, hogy az előforduló kisebb- nagyobb balesetek alkalmával minden esetben komoly természetkárosítás történik. Nem elfogadható, hogy olyan újabb környezeti katasztrófa következzen be, mint nemrég Peruban, ahol egy bánya leomlott meddőgátja miatt 70 km-es körzetben került mérgező anyag a folyókba, a talajba valamint mezőgazdasági területekre. A nemesfémek túlnyomó többsége könnyen kinyerhető lenne az egyre növekvő mennyiségű elektronikai hulladékok feldolgozásával, mely a munkahelyteremtésben és a hulladékkezelésben is előnyökkel kecsegtet. A környezetvédelmi biztos a befektetői csoportok és az ipar mellé állt a józan ész és a társadalom hosszú távú érdekeivel szemben. - mondta Fazekas László a Magyar Természetvédők Szövetsége programfeleőse.
A természetvédők kérik a magyar kormányt: kezdeményezze a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnál, hogy bírálják felül a Bizottság álláspontját. A 2011-es magyar EU elnökség jó lehetőséget ad a téma napirendre vételére és megvitatására.
