Jelenleg az unió dokumentumai korunk kihívásaira hivatkoznak:
Munkahelyteremtés: A nemzetközi gazdasági válság növekvőmunkanélküliséget hozott. Szerintünk Európa vidéki területei számára a helyi piacokra termelő kis- és családi gazdaságok, a falusi turizmusban szolgáltatók segítése a vidéki munkanélküliség kezelésének eddig kiaknázatlan lehetőségét jelentené. A vidéki népesség gazdasági aktivitásának megtartása, ill. növelése a szociális és egészségügyi költségek csökkentése szempontjából is fontos. A kisléptékű élelmiszertermelés munkahelyteremtési potenciálját önfoglalkoztatási jelentőségén túl a nők, az idősek, idénymunkások munkaerőpiacra való bevonásának lehetősége is fokozza. A tőkeintenzív nagyüzemi, ipari jellegű termelés előtérbe helyezése a munkahelyteremtés ellen hat.
Klímavédelem: A globális klímaváltozásra kisléptékű, változatos, lokalizált élelmiszer-rendszerekre épülő európai ökoszociális agrár-élelmiszerrendszerek támogatása a megoldás, közülük is kiemelhető az ökológiai gazdálkodás. Ajánlásaink az üvegházgáz-kibocsátás radikális csökkentésének lehetőségét tárják fel, a helyben termelt, feldolgozott és értékesített élelmiszer térnyerésén, és a szállítási szükséglet ebből következő lefaragásán keresztül. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében, a FAO által megrendelt nemzetközi felmérés tapasztalatai szerint a tájjellegű, hagyományos, ellenálló fajták, a mozaikos térszerkezetű, kisléptékű családi gazdaságok rendszere jobb eredményeket ígér e kihívás szempontjából. Mindez a tagországok kulturális sokszínűségének és hagyományainak megőrzését is szolgálja.
Élelmezésbiztonság: Elérhető árú, hosszú távon biztosítható biztonságos élelmiszer a helyi lakosságnak – véleményünk szerint a mezőgazdaságnak elsősorban a helyi lakosság élelmiszerellátását kell környezetbarát módon céloznia. Az intenzív nagyüzemi gazdálkodás ez ellen hat, rövid idő alatt terméketlenné teszi a talajt, elszennyezi a vizeket, az élelmiszerek beltartalma silány és vegyszer szermaradékokkal terhelt. A Föld növekvő népességét nem az európai mezőgazdaság világpiacra irányuló tömegtermelésének kell ellátnia. Ehelyett olyan szabályozási, támogatási rendszerek, továbbá kereskedelmi megállapodások létrehozására kell törekedni, melyek az érintett országok mezőgazdaságának fenntartható, a helyi szokások és tudás figyelembevételével folytatott fejlesztését támogatják.
Élelmiszerbiztonság: A hagyomány és rugalmasság elvének érvényesülésével; a más szabályozási környezetből érkező import-élelmiszerek szigorú ellenőrzésével, tagországi élelmiszer-önrendelkezéssel.
Az új Közös Agrárpolitikával kapcsolatos alapelveink:
- A kis- és családi gazdaságok, fenntartható gazdálkodás megtartása és fejlesztése, mely a helyi élelmiszerszükségletre termel, és szolgálja a környezet, a népegészségügy és az élő vidéki táj szempontjait. Ehhez az szükséges, hogy a gazdálkodók tisztes megélhetésre tehessenek szert a terményük eladásából, a stabil és méltányos árak révén. Ez az előfeltétele annak, hogy a gazdálkodás gazdaságilag vonzó legyen, különösen a fiatal nemzedék számára.
- Közpénzből nyújtott közvetlen támogatást csak olyan termelési módok és gazdaságok kapjanak, melyek foglalkoztatási és környezeti szempontból kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Javasoljuk rossz környezeti és szociális teljesítményt nyújtó intenzív mezőgazdasági módszerek közvetlen támogatásának radikális és gyors csökkentését, és az így felszabaduló források átcsoportosítását a magas környezeti és szociális teljesítményt nyújtó agrár-környezetgazdálkodási (ezen belül főként a biotermesztési) rendszerek támogatására. Elutasítjuk a nagyüzemi intenzív gazdálkodás energiacélú termesztésének támogatását.
- Az élelmiszertermelés, feldolgozás és értékesítés a lehető leginkább helyi szinten történjen, és a multinacionális kereskedelem és feldolgozócégek piactorzító túlsúlyát az élelmiszerláncban meg kell szüntetni. A helyi élelmiszertermékek súlyának növelése az élelmiszerbiztonságot is növelné.
- A Közös Agrárpolitika komplex szemléletben készüljön el, melynek alapvető céljai között egyforma súllyal kell szerepelnie a természeti erőforrások (termőföld, vízkincs, biodiverzitás stb.) megőrzését és gyarapítását, az elpusztított vagy súlyosan károsított élőhelyek rehabilitációját szolgáló földhasználat kialakításának; a vidéki területek népességmegtartó képességét szolgáló helyi gazdasági rendszerek kiépítésének; valamint az e célokat támogató oktatási, tájékoztatási, tudatformálási, közösségfejlesztési, a vidéki térségekben elérhető életszínvonal emelését szolgáló fejlesztéseknek. Ezért a készülő KAP-ot az egyéb szakterületi szabályozási eszközök figyelembe vételével kell elkészíteni, illetve elveit e kapcsolódó szakterületi szabályozásokban is alkalmazni kell.
A fenti elvek érvényesítéséhez az alábbi eszközöket tartjuk szükségesnek:
- Kínálatszabályozás és piacszabályozás, és olyan eszközök, melyek átláthatóvá teszik az élelmiszerláncot és behatárolják a feldolgozóipar és kereskedelem profitrését. Garantált minimum termelői árakat kell bevezetni az esetleges klimatikus okokból előálló termény-túlkínálat kezelésére.
- A túl alacsony árú import elleni védekezés jogának kiharcolása a Kereskedelmi Világszervezetben, különös tekintettel az állati takarmányra.
- Az EU-ba érkező termékekkel szemben legalább a nálunk hatályos szintet kell elvárni a vegyszer- és gyógyszer használat, az állatjólét és a társadalmi igazságosság terén (diszkrimináció-mentesség, szabályozott gyermekmunka, a munkavégzés szociális körülményei stb.
- A közvetlen kifizetések csak kiemelkedő környezeti, ill. foglalkoztatási (a gazdaságban foglalkoztatott egységnyi területre eső munkaerő száma alapján számított) teljesítményő gazdaságoknak járjanak, melyet a tagállam önállóan határozhat meg. A kedvezőtlen környezeti adottságú, átlagosnál nagyobb termelési költségű területeken is legyenek extra kifizetések.
- Kutatás-fejlesztés szerepe a mezőgazdaságban. Támogatjuk, hogy ez a terület jusson több forráshoz, de az innováció ne vegyszerkutatásokat, nanotechnológiát és GMO-t jelentsen, hanem a helyi, változatos, kisléptékű, és ezáltal a kihívások – szárazság, változékony klíma és energiaválság – felé sokkal ellenállóbb üzemszerkezet és feldolgozás támogatását számukra megfelelő, kisléptékű innovációval. A meglévő fajtaváltozatosságot gondozó mezőgazdasági génbankok közösségi tulajdonban való fenntartására, fejlesztésére is több forrást kell juttatni. A szabályozás átalakításával ösztönözni kell a hagyományos tájfajták köztermesztésbe és közfogyasztásba vonását. Nagyon fontos, hogy a hagyományos tudás és helyi gazdálkodási gyakorlat felértékelődése, helyi közösségek bevonása álljon ennek a tevékenységnek a középpontjában, mint ahogy az IAASTD jelentés is leszögezi.
- Megújuló energiák felhasználásának támogatása: ne kapjon támogatást a nagyüzemi, monokultúrás rendszerben termesztett gabona vagy olajosnövények bioüzemanyaggá (bioetanol, ill. -dízel) alakítása és felhasználása, valamint a biomassza nagyléptékű (ültetvényekről, ill. természetszerű erdőkből származó lágy vagy fásszárúak erőművi) tüzelése. E módszerek energetikailag, a szén-dioxid mérleget és a biodiverzitásra gyakorolt hatásukat tekintve is inkább károsak, mint hasznosak. A klímavédelem (szén-dioxid megkötés, talaj széntartalmának megőrzése) és a biodiverzitás védelme szempontjából egyaránt előnyösebbnek tartjuk az élelmiszertermelésre nem alkalmas területek őshonos erdőkkel való visszaerdősítését. Ösztönözni kell a komposztált állati és a zöldtrágya alkalmazását, mellyel egyrészt a mezőgazdasági körfolyamatok helyreállítása elősegíthető, másrészt az energiaigényes, magas üvegház-gáz kibocsátású műtrágya gyártása kiváltható. A megújuló energiák tekintetében, a nem- mezőgazdasági jellegű, ill. a kisléptékű mezőgazdasági energiahasznosítási beruházások támogatása lenne szükséges (kisléptékű nap-, geotermikus, szélenergia és biomassza-hasznosítás).
- Helyi élelmiszerrendszerek, közvetlen értékesítés támogatása során a vidékfejlesztési programokban: a vidéki foglalkoztatás és a helyi élelmiszergazdaság fejlődését támogató intézkedések kerüljenek előtérbe: támogatni kell a termelők összefogását, kisléptékű feldolgozóüzemek, falusi vendégasztal és közvetlen értékesítési lehetőségek kiépítését, elősegíteni a meglévők gazdálkodói kézbe adását. A fiatal gazdálkodók földhöz jutását és elindulását segítő intézkedéseknek szintén kiemelt szerepet kell juttatni.
- A tagállamoknak önrendelkezési jogot kell biztosítani a földpiaci szabályaik megalkotásában. Ennek célja, hogy az állam a területét alkotó föld tulajdonát és használatát a köz érdekeinek megfelelően tudja szabályozni.
- A vidékfejlesztési programok tekintetében, támogatjuk a valódi agrár-környezetvédelemre és a vidékfejlesztésre juttatandó támogatások arányának erőteljes növelését.
- Támogatni kell a vidéki kis- és középvállalkozásokat (falusi turizmus, szolgáltatások, egyéb nem mezőgazdasági vállalkozások).
- A génmódosított szervezetek köztermesztésben, élelmiszerekben és takarmányokban való felhasználását, és az ezeket tartalmazó termények importját be kell tiltani.
Támogató szervezetek:
1. Magyar Biokultúra Szövetség, Dr. Roszik Péter alelnök, Czeller Gábor elnök
2. Magyar Természetvédők Szövetsége, Farkas István ügyvezető elnök
3. Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, Dr. Veres Nándor elnök
4. Védegylet Egyesület, Boda Zsolt szóvivő
5. Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, Dr. Csizmadia László elnök
6. Kiskunsági Hagyományőrző, Kézműves és Turisztikai Egyesület, Rendek Lászlóné elnök
7. Öko-forrás Közhasznú Alapítvány, Bordás-Varga Nóra ügyvezető
8. Visnyeszéplaki Faluvédő és Közművelődési Egyesület, Máté László elnök
9. Kiskunsági Nők Egyesülete, Ádám Kálmánné
10. Kalocsakörnyéki Környezetvédelmi Egyesület, Szalmay László titkár
11. Ny-dunántúli Biokultúra Egyesület, Kiss Attila alelnök
12. Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület, Obreczán László elnök
13. Ökorégió Vidékfejlesztési és Tájgazdálkodási Egyesület, Kovács Gyula szakmai alelnök
14. Észak-magyarországi Biokultúra Egyesület, Orbán Péter elnök
15. Biodinamikus Közhasznú Egyesület, Mezei Mihály elnök
16. Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület, Ware Borbála elnök
17. Dél-Alföldi Biokultúra Egyesület, Dr. Szántosi Antalné elnök
18. Dél- Dunántúli Biokultúra Egyesület, Czeller Gábor elnök
19. Magyar Ökogazdák Szövetsége, Sváb László elnök
20. Független Ökológiai Központ, Kovács Bence ügyvezető igazgató
21. Feldolgozók Biokultúra Egyesülete, Bódi Csaba elnök
22. Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata, F. Nagy Zsuzsanna elnök
23. Zöld Pihenő Alapítvány, Dr. Hajas Pál elnök
24. Solymári Környezetvédők Egyesülete, Tamás Enikő
25. Balatoni Zöld Híd Egyesület, Kerékgyártó Miklós Tibor
26. CEEWEB a Biológiai Sokféleségért, Kiss Veronika főtitkár
27. Tudatos Vásárlók Egyesülete, Horváth Gergő ügyvezető
28. Európai Civil Koordinációs Egyesület, Trombitás Gábor elnök
29. Kék Forrás Környezet- és Természetvédelmi Egyesület Obermayer András elnök
30. E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Tömöri László elnök
31. Szélkiáltó Természetvédelmi Egyesület Fehér Péter elnök
32. Zöldgömb Sport Klub Ujj Zoltán elnök
33. Ökológiai Gazdálkodás Oktató, Kutató és Szaktanácsadó Egyesület, Dr. Márai Géza elnök
34. Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület, dr. Juhászné Halász Judit elnök
35. Zöld Akció Egyesület, Miskolc, Demeter Zoltán elnök
36. Hortobágy Természetvédelmi Közalapítvány, Konyhás Sándor titkár
37. Piacfejlesztési Alapítvány, Zacsek Gyula dr. elnök
38. Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, Viszló Levente elnök
39. Somogy Természetvédelmi Szervezet, Tömösváry Tibor elnök
40. Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány, Kelemen Zoltán elnök
41. Somogy Megyei Oktatási, Környezetvédelmi, Ifjúsági Közhasznú Egyesület, Dr. Molnár Marcell elnök
42. Juta Község Lakóinak Egészséges Életmódjáért Közalapítvány, Oros András Egyed kuratóriumi elnök
43. Ökotárs Alapítvány, Móra Veronika elnök
44. Élelmezésvezetők Országos Szövetsége, Pálházyné Sármány Csilla elnök
45. GATE Zöld Klub Egyesület, Dr. Malatinszky Ákos elnök
46. Moccantó Egyesület, Almássy Tamás elnök
47. Magyar Agrár-Környezetgazda Egyesület, Csitári Tibor elnök
48. Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara, Kőváriné Dr. Bartha Ágnes
49. MOSZI Országos Szikvizkészítő Ipartestület, Szabó István elnök
50. A Magyar Pékek Fejedelmi Rendje, Baltás Zsuzsa rendfőnök
51. Penyigéért Kulturális Egyesület, Kőrösi Miklósné
52. Penyigei Szilvalekvárfőzők Egyesülete, Kőrösi Miklósné
53. Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága (EOQ MNB) Hagyományos Élelmiszer munkacsoport, dr. 54. Kisérdi Imola munkacsoport vezető
54. Élelmezésvezetők Országos Szövetsége, Pálháziné Sármány Csilla elnök
55. Magyar Farm Menedzsment Fejlesztés Alapítvány (FAMA), dr. Vörös Mihály László ügyvezető főtitkár
56. Nyitott Kert Alapítvány, Matthew Hayes titkár
A jelentkező civil szervezetek a jelentkezéseit a info@biokontroll.hu emailcímre várjuk a szervezet pontos megnevezésével az aláíró nevével és jogosultságának megjelölésével.
