Adófizetők pénzéből épülne jogszerűtlenül egy 50 ezres sertéstelep a kertek végében
Budapest – Újlengyel, 2010. június 28: Egy holland cég több mint egymilliárd adófizetői forint felhasználásával akar egy évi ötvenezer disznó felnevelésére alkalmas üzemet létrehozni a Pest megyei Újlengyel határában. Egy olyan technológiát vezetnének be hazánkban, mely korábban már óriási környezeti károkat okozott Hollandiában. A helyiek a végsőkig elszántak, hogy megvédjék falujuk nyugalmát és tisztaságát.További probléma az óriási mennyiségben keletkező hígtrágya elhelyezése, amit a tervek szerint a környező földekre juttatnának ki. A kistérség azonban - az ivóvízbázisának sérülékenysége miatt - nitrát érzékeny terület, így ez a trágya különösen veszélyes lehet a talajra és az ivóvízre. Emiatt már az összes környező önkormányzat rendeletben tiltotta meg a hígtrágya elhelyezését a területén, köztük az is, ahol az engedélyezési tervek szerint a trágyát helyeznék el. [2]
A telep Újhartyán közigazgatási területén épülne, de tőle jóval távolabb lenne, mint Újlengyeltől. Így a hasznait Újhartyán élvezné, míg a károk jelentős része Újlengyelre maradna.
Egyértelmű, hogy a jogszabályokban található előírások alapján nem lehetne felépíteni ezt a sertéstelepet. A gyakorlatban viszont a hatóságok sorra meghajoltak a beruházó előtt, sőt sokszor a hazai tapasztalattal ellentétben, igen gyorsan kerültek a pecsétek az engedélyekre. A falu egységesen a telep felépítése ellen van. „Évtizedek óta szorgalmasan dolgozunk, hogy egy élhető, virágzó települést hozzunk létre, amit egy csapásra tönkretehet egy magyar tulajdonosi kör nevén futó külföldi beruházó érdeke. De nemcsak a mi településünk van veszélyben. Ez lenne az első ilyen típusú és méretű, nagyipari sertéstelep Magyarországon. Ha ezt sikerül felépíteni, máshol már sokkal könnyebben tehetnék meg ezt, és mi lennénk Európa trágyadombja” – mondta Cserna Ferenc Újlengyel polgármestere. ”Felszólítjuk a kormányt, hogy az európai és a hazai adófizetők pénzéből ne költsön el több mint 1 milliárd forintot egy ilyen jogszerűtlen, egy magyar falut és a hazai környezetet tönkretevő beruházásra, a támogatást azonnal vonja vissza!” – tette hozzá a polgármester.
Miközben hazánkban most próbál megtelepedni a holland nagyipari sertéstartás, Hollandia már küzd az óriás sertéstelepek okozta környezeti katasztrófával. Más megoldás nem lévén már azon dolgoznak, hogy a trágyát hajókon a fejlődő országokba szállítsák. A trágya azért is jelentős szennyező forrás, mert a hatékonyság és a túlzsúfoltság miatt a sertésekkel jelentős mennyiségű antibiotikumot és hormont etetnek meg. Ezek jelentős része nem bomlik le, így a trágyában is jelen van, szennyezve a talajt, és a benne termelt élelmiszereket, valamint az ivóvízkincsünket.
Míg a nagy mennyiségű vizet felhasználó és jelentős trágyamennyiséget kibocsátó sertéstelep felépítéséhez több mint 1 milliárd forint uniós forrást biztosít a magyar állam, ezzel párhuzamosan közel kétszáz millió forint támogatást ad Újlengyel számára ivóvíztisztításra, helyi vállalkozóknak a falusi turizmus fejlesztésére, és több tízmilliárdos program készül a Kiskunság elsivatagosodásának visszafordítására.
„A legnagyobb őrültség, hogy a rendelkezésünkre álló uniós forrásokat egymással ellentétes célokra fordítjuk. Egyrészt támogatunk egy részben külföldi vállalkozást, hogy elszennyezze a talajt és a vizet, amiből egyébként óriási mennyiséget használ el, tönkretegye egy tiszta, rendezett falu nyugalmát, másrészt ugyanebből a forrásból ezeket az ügyeket próbáljuk kezelni. A hosszú távú érdekeinknek megfelelően, a fenntartható fejlődés megalapozására kellene fordítani ezeket a pénzeket, mert unokáinknak nemcsak a Földünket kell élhető állapotban továbbadni, de el kell tudnunk számolni feléjük az EU pénzek felhasználásával is. Ilyen mennyiségű fejlesztésre fordítható forrás nagyon sokáig nem fog újra a rendelkezésünkre állni, bölcsen kellene használni. A FIDESZ megígérte, hogy az EU forrásokkal kiemelten a hazai kis- és középvállalkozásokat fogja támogatni. Itt az alkalom, hogy ezt az ígéretet tettekkel is bizonyítsa, és közben megmentsen egy magyar falut is!” – mondta Fazekas László a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat munkatársa.
A helyi tiltakozók véleménye egyértelmű: „Biztosak vagyunk benne, hogy igazunk van, ha a jogi lehetőségekből kifogyunk, készek vagyunk a végsőkig elmenni, hogy megvédjük az otthonunkat! Elfogadhatatlan, hogy a magyar bíróság nem függesztette fel az engedélyek kiadását, míg a cég elleni perünk zajlik, mert szerinte egy külföldi cég milliárdos állami támogatásának felhasználása fontosabb, mint egy magyar falu érdeke, és mindegy, hogy a későbbiekben az építkezés hivatalosan is jogszerűtlen lesz.”
A helyi lakosok aggódnak az ipari sertéstelepek okozta egészségügyi problémák miatt is, mellyel kapcsolatban egyáltalán nem kaptak tájékoztatást. Pedig az elmúlt időszakban egyre súlyosabb problémákat okoznak a sertésekkel összefüggésbe hozható betegségek, mint az MRSA, vagy a H1N1 [3].
2010. június 30-án 17.30-kor lakossági fórum lesz Újlengyelben a sertésteleppel kapcsolatban, melyen a térség országgyűlési képviselője is részt vesz. Szűcs Lajos, az Országgyűlés jegyzője, a Pest Megyei Közgyűlés Elnöke előzőleg megígérte, hogy mindent megtesz a telep felépítésének megakadályozása érdekében. A valószínűleg forró hangulatú lakossági fórumra szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!!
[1] A telepről készült első hatástanulmányban véletlenül lehagyták Újlengyel legközelebbi utcáját, így a telep és a házak közötti távolság több mint 1000 méter lett. Ebben a tanulmányba a telep ammónia hatósugarát 818 méterben adták meg. A második hatástanulmányban már megtalálható a 660 méterre lévő utca, de az ammónia hatótávolsága is 485 méterre változott.
[2] A trágyát befogadó földtulajdonos első nyilatkozata hamisított volt, majd a cég egyszerűen kicserélte egy másikra, és ezt semmilyen hatóság nem kifogásolta.
[3] Súlyos probléma a Staphylococcus aureus baktérium (MRSA), mely miatt antibiotikummal kell kezelni a kis helyen tartott rengeteg sertést, és azok már jellemzően rezisztensek is lettek erre a kezelésre. Az EU azon részein, ahol az élelmiszer-termelő állatok MRSA fertőzöttsége elterjedt, az állatokkal érintkező emberek, mint pl. az állattenyésztők, állatorvosok, és családjaik fokozottan ki vannak téve a fertőződés kockázatának. Hollandiában az emberi MRSA fertőzések 20 %-ért teszik felelőssé az állatokat. Az MRSA elsősorban bőr- és lágyszöveti fertőzést, ritkábban szepszist vagy súlyos tüdőfertőzést (pneumoniát) okoz (a szepszis a szervezet reakciója valamilyen külső fertőzésre, sérülésre).
