Lagos-Brüsszel-Budapest, 2009. január 15.: Míg Európa gázhiánnyal küszködik, addig a Föld Barátai nemzetközi szervezete nyomást próbál gyakorolni a nigériai kormányzatra, hogy az olajkitermelő cégek a továbbiakban ne égethessék el a nigériai gázt. Az országban az olajvállalatok annyi gázt égetnek el, mint amennyi Magyarország teljes gázigénye a téli időszakban.A Föld Barátai nemzetközi szervezete levélíró kampányt indított a gázégetések végleges betiltására [1]. A levélben, amelyet a nigériai elnöknek címeznek, felkérik a kormányt, hogy állítsa le az olajkitermelő cégek általi gázégetést. Az angol-holland tulajdonú Shell Nigériában a legnagyobb olaj- és gázkitermelő.
Kitermeléskor a gáz gyakran nyersolajjal keveredik, és a kettőt szét kell választani. Ennek legolcsóbb módja − és egyben a legkörnyezetkárosítóbb megoldás − ha a gázt elégetik. Az afrikai országnak ez évente mintegy 2,5 milliárd dollár veszteséget okoz, miközben becslések szerint az ország több mint 66%-a szegénységben él.
A nagyobb olajkitermelő társaságok annak ellenére égetik a gázt az olajban gazdag Niger folyó deltában, hogy egy nigériai bíró már törvényellenesnek nyilvánította a gázégetést. A Shell óriásvállalattal az élen ezek a cégek évtizedek óta égetik a gázt, pedig azzal energiát lehetne előállítani a helyi lakosság számára. A kormánynak gondoskodnia kell róla, hogy az olajkitermelők hagyjanak fel ezzel a pusztító gyakorlattal – mondta Nnimmo Bassey, a Föld Barátai szervezet nemzetközi elnöke és a szervezet nigériai tagozatának igazgatója.
Nigéria a világ egyik legnagyobb gázégetője. Az országban elégetett gáz annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, mint 18 millió személyautó. Olyan mérgező anyagok kerülnek a levegőbe a sűrűn lakott területeken, amelyek mind a környezetet, mind pedig a Niger-deltában élőket károsítják. A gázégetés következményeként leukémia, asztma és korai halál léphet fel. Savas esőket okoz, amely elsavasítja a tavakat, patakokat, és károsítja a környezetet. [2]
A Nigériai Szövetségi Kormány nemrégen kijelentette, hogy „megálljt” parancsol a nigériai gázégetésnek, és a 2008. december 31-i napot jelölte meg határidőként. Most először büntetéseket is kilátásba helyezett a korlátozást be nem tartóknak.
Az első kísérlet a Niger-deltában üzemelő cégek megállítására 1969-ben történt, amikor is Yakubu Gowon tábornok elrendelte, hogy olyan megoldásokat kell üzembe helyezni, melyekkel az elégetett gázt hasznosítani lehet. Erre 5 év határidőt biztosított.
Elfogadhatatlan az a helyzet, hogy amíg az európai országok gázellátási problémákkal küzdenek, addig Nigériában az olajvállalatok naponta annyi gázt égetnek el, mint amennyi Magyarország napi gázszükséglete a téli hónapokban.[3] A hatalmas méreteket öltő gázégetés már évtizedek óta hozzájárul a környezeti problémák súlyosbodásához, így jelentős szerepe van a globális éghajváltozás felgyorsulásában is. A gázégetés - amellett, hogy teljesen tönkreteszi a helyi ökoszisztémákat - közvetlen módon az egész bolygót is károsítja – jelentette ki Hegyesi József, a Magyar Természetvédők Szövetségének programkoordinátora.
A nigériai kormánynak gondoskodnia kell az égetés leállításáról. A helyi lakosok már épp elég hosszú ideje várnak erre. Az olajkitermelő cégeknek, beleértve a Shell-t is, pedig egyszerűen be kell tartaniuk a nigériai törvényeket – tette hozzá Paul de Clerck, a Föld Barátai nemzetközi szervezet kampányfelelőse.
További információ:
A gázégetésről nagy felbontású képeket találnak az alábbi címen: http://www.foei.org/images/gas-flares
Javasoljuk, hogy nézzék meg a „Poison Fire” (Mérgező tűz) című dokumentumfilmet, amely a nigériai olaj- és gázfelhasználás szörnyű helyzetéről szól: http://uk.youtube.com/watch?v=bq2TBOHWFRc
További információk: www.poisonfire.org
Jegyzetek:
[1] http://www.foei.org/en/get-involved/take-action/stop-flaring
[2] További információkat olvashat a nigériai gázégetésről egy 2005-ben kiadott beszámolóban, amelyet Climate Justice Programme and Environmental Rights Action szervezet adott ki, „Gas Flaring in Nigeria: A human rights, environmental and economic monstrosity” címmel. A dokumentum az alábbi címen érhető el: www.foei.org/en/publications/pdfs/gasnigeria.pdf
[3] Nigériában az olajvállalatok naponta 63 millió köbméter gázt égetnek el. Ez a mennyiség megegyezik Magyarország napi gázigényével a téli hónapokban. A gázválság kirobbanása előtti napokban Magyarországon 68-70 millió köbméter volt a napi gázfelhasználás, amely a gázkorlátozás következtében 60-62 millió köbméterre csökkent az elmúlt napokban.
Háttéranyag
Azért, hogy magát „zöldként” tüntesse fel és a nyilvánosság figyelmét elterelje a piszkos nigériai múltjáról, a Shell eközben partnerként részt vesz olyan szervezetekben, mint például a Természetvédelmi Világszövetség (International Union for Conservation of Nature, IUCN). A Shell-IUCN partnerség annak ellenére fennáll, hogy IUCN legtöbb tagja ellenezte a megállapodást. Az együttműködés elleni tiltakozásképpen, illetve azért, hogy a Shell tisztázatlan ügyeire felhívja a figyelmet, a Föld Barátai nemzetközi szervezet úgy döntött, hogy kilép IUCN-ből. A Friends of the Earth International szervezetnek az IUCN felé írott levele itt olvasható online: http://www.foei.org/en/publications/pdfs/iucn-withdrawal
A 2007-es évben az olajkitermelő óriás rekord éves profitra, 31,3 milliárd USA dollár haszonra tett szert, mely hatalmas, 23%-os növekedést jelent 2006-hoz képest.
