A romániai folyószennyezést követően 45 civil szervezet kéri a kormányaikat, hogy számolják fel a veszélyes régi bányákat és tiltsák be a cianid használatát a bányászatban.
2008. július 30.: – A borsabányai gátszakadást követően 45 civil szervezet levelet juttatott el Románia, Ukrajna, Szlovákia és Magyarország kormányfőihez, környezetvédelmi minisztereihez és országgyűlések elnökeihez, amelyben arra kérik a négy ország kormányait, hogy számolják fel a Kárpát-medencében található potenciális szennyezőforrásokat, ne engedélyezzenek új bányászati beruházásokat – különös tekintettel a verespataki és körmöcbányai aranybánya tervezetre -, valamint tiltsák be a cianidos technológia alkalmazását a bányászatban.
Az elmúlt hétvégén a heves esőzések hatására átszakadt a borsabányai bányához kötődő két Colbu nevű zagytározó egyike. Annak érdekében, hogy megelőzzék a második gát teljes átszakadását, a romániai hatóságok rést nyitottak a gáton, és a bányászati hulladékot tartalmazó vizeket egy közeli patakba engedték. Miközben az esőzések továbbra is folytatódnak, a magyar hatóságok már most mangán, réz, vas és ólomszennyezést, valamint erős kadmium-szennyezést mértek a magyar-ukrán határon, a Tisza Tivadar községnél található szakaszán. A magyar hatóságok eddig nem kaptak pontos tájékoztatást a Csiszla patakba, majd a Visó folyóba kijutott szennyezőanyag teljes mennyiségéről, és a szennyezés pontos időpontja sem ismert. Ugyanakkor a román államfő kijelentése szerint a borsabányai tározók gátjai összesen nyolc millió tonna nehézfémtartalmú zagyot tartalmaznak.
2000 telén heves esőzések után a nagybányai és a borsabányai gátszakadások következtében mintegy 100 ezer tonna cianid és nehézfémtartalmú szennyezett zagy került ki a Tiszába, mely később a Dunát is elérte. A balesetek miatt több mint 1240 tonna hal pusztult el.
Nyolc év elteltével a hétvégi borsabányai gátszakadást követően 45 román, ukrán, szlovák, magyar, közép-európai és brüsszeli társadalmi szervezet levelet juttatott el a négy ország kormányzataihoz, azt kérve, hogy egyszer, s mindenkorra számolják fel a Kárpát-medencében található potenciális szennyezőforrásokat, ne engedélyezzék új bányászati beruházásokat. Az aláíró szervezetek ezenfelül a térség vízrendszereinek megóvása érdekében követelik a cianidos technológia bányászati alkalmazásának azonnal betiltását is.
A 2000. évi nagybányai ciánszennyezés és borsabányai nehézfémszennyezés után az EU és az ENSZ szakértői azt mondták, ilyen eset nem fordulhat elő még egyszer. Ezért feltérképezték a Kárpát-medencében található potenciális szennyezőforrásokat, és javaslatot tettek ezek felszámolására. Nyolc év elteltével mégis csak abban reménykedhetünk, hogy eláll az eső, és nem történik újabb gátszakadás. Ez egyszerűen elfogadhatatlan! Itt az ideje, hogy a kormányok végre felszámolják a régi bányákat, zagytározókat és meddőhányókat – emelte ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
A szennyezőforrások felszámolása helyett a Kárpát-medencében azzal kell szembesülnünk, hogy újabb és újabb aranybányákat akarnak megnyitni a romániai Verespataktól Csertésen át a szlovákiai Körmöcbányáig. Ezek a beruházások hatalmas mennyiségű cianidot használnának, rengeteg mérgező nehézfémtartalmú szennyvíziszapot hátrahagyva. Nem engedhetjük meg, hogy a meglévő szennyezőforrások mellet még új aranybányák is veszélyeztessék folyóinkat – tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.
E négy országot és az itt élő embereket összekötik a folyók. Sok évnyi rendszeres folyószennyezés után ideje lenne végre cselekedni. Romániában, ahol már eleget szenvedtek az emberek a folyószennyezések miatt, a lakosság 67 százaléka a cianid bányászati felhasználásának betiltását szeretné. A Kárpát-medencében élő embereket kifejezetten foglalkoztatja folyóink állapota, és e folyók mentén élő közösségeknek sürgősen cselekedniük kell, és a cianid bányászati alkalmazásának betiltása lehetne az első, de a legfontosabb lépés – tette hozzá Dan Craioveanu, a romániai Eperinda Hálózat munkatársa.
