Egy kiszivárgott belső jelentés kiemeli a bioüzemanyagok árnyoldalait
Budapest-Brüsszel, 2008. január 21.: Egy kiszivárgott belső EU jelentés lesújtó véleménnyel van az Európai Bizottság bioüzemanyagokra vonatkozó kötelező erejű, 10 százalékos célkitűzéséről. A Föld Barátai Európa birtokába került jelentés rávilágít, hogy az EU bioüzemanyag politikája akár 65 milliárd euróba kerülhet, Európán kívül óriási földterületeket vesz igénybe, ráadásul kétséges, hogy egyáltalán üvegházgáz kibocsátáscsökkentést eredményez-e.A "Bioüzemanyagok európai kontextusban" című jelentést az EU Közös Kutató Tanácsa (Joint Research Council - JRC), az Európai Bizottság belső tudományos testülete állította össze. A költség-haszon elemzés azt nézi át, hogy az agroüzemanyagok (más néven bioüzemanyagok) felhasználása tényleg csökkenti-e az üvegházhatású gázok kibocsátását, növeli-e az ellátásbiztonságot, valóban munkahelyeket teremt-e.
A jelentés egyértelműen lesújtó mindhárom kérdésben:
- Üvegházgáz kibocsátás csökkentés: a bioüzemanyagok termesztésének közvetett hatásainak figyelembe vételével a tudományos testület megállapítja, hogy "túl nagy a bizonytalanság kijelenteni azt, hogy az EU 10 százalékos célkitűzése [az üvegházhatású gázok kibocsátásának] csökkentését eredményezi vagy sem." A jelentés kiemeli, hogy a nitrogén műtrágya felhasználás által okozott üvegházhatás "sokkal magasabb" a korábbi becsléseknél, és hogy a földhasználat megváltozása (pl. erdőirtás, tőzeglápok kiszárítása vagy a gyepek felszántása) miatt olyan sok üvegházhatású gáz jut ki a levegőbe, hogy az kioltja a bioüzemanyagok célra termesztett növények növekedése során megkötött széndioxid hatását.
- Ellátásbiztonság: az EU jobban tenné, ha további tárolókapacitások létrehozásába fektetne be, amely tartalékokat képezne a rövidtávú ellátási problémák kielégítésére, minthogy (sokkal nagyobb összegeket) költsön bioüzemanyagokra, amelyek csak korlátozott mértékben jelentenek megoldást az ellátás bizonytalanságára. A jelentés szerint lesznek pozitív hatások is, de azok értéke túl alacsony a költségekhez képest.
- Munkahelyteremtés: a lehetséges munkahelyteremtés nem több mint vágyálom, ugyanis a bioüzemanyag szektorban teremtett munkahelyek nagy valószínűséggel más szektorokban állások megszűnéséhez vezetnek. A tudományos testület szerint az EU bioüzemanyag célkitűzéseinek nettó hatása a foglalkoztatásra jelentéktelen lenne.
- Költség-haszon elemzés: a jelentés megállapítja, hogy a bioüzemanyagok használatának költségei túlszárnyalják az általuk biztosított előnyöket. Számításuk szerint "a bioüzemanyagokra vonatkozó célkitűzések következtében 80%-os valószínűséggel 33 és 65 milliárd euróval csökken a lakosság jóléte."
A jelentést azzal az állítással zárják, hogy "ugyanannyi pénz és biomassza felhasználásával, sokkal nagyobb üvegházgáz kibocsátás csökkentést lehetne elérni, ha csak egy átfogó célkitűzés lenne, és nem lenne külön célkitűzés a közlekedésben felhasznált bioüzemanyagokra."
A jelentés kiszivárgását megelőző héten környezetvédő és fejlesztési szervezetek a bioüzemanyagokra vonatkozó célkitűzések elvetését követelték a bioüzmanyagok által okozott környezeti és szociális problémák miatt. Néhány nap múlva pedig az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvet.
Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége (Föld Barátai Magyarország) programvezetője kijelentette: a jelentés lesújtó véleménnyel van a bioüzemanyagokkal kapcsolatos EU elképzelésekről. Következtetéseik egyértelműek - az Európai Unió fel kell, hogy adja a bioüzemanyagokkal kapcsolatos terveit, és forrásait végre az éghajlatváltozás valódi megoldásaira kell összpontosítania.
Az Európai Bizottság által javasolt bioüzemanyag politika nem jelent semmi előnyt az éghajlatváltozás szempontjából, ugyanakkor hatalmas környezeti károkat okoz. Most már, hogy a Bizottság szekértői is ugyanezt mondják, ideje félredobni a bioüzemanyag célkitűzéseket. Újszerű gondolatokra van szükség, amelyek valóban megoldást jelentenek az éghajlatváltozásra, miközben megőrizzük a természetes élőhelyeket. Az igazi megoldás abban rejlik, hogy csökkentjük az energiafelhasználást, fejlesszük a tömegközlekedést és növeljük városaink energiahatékonyságát, valamint hogy az autógyártókat rákényszerítsük alacsonyabb fogyasztású gépkocsik gyártására; tette hozzá Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke.
