A Föld Barátai és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) vezető szerepet vár az európai kormányoktól az indonéziai Balin megrendezésre kerülő ENSZ klímakonferencián. A világ vezetői december 3. és 14. között Balin az éghajlatvédelem szempontjából kulcsfontosságú, 2012 utáni nemzetközi kötelezettségekről tárgyalnak majd. A Föld Barátai nemzetközi környezetvédő hálózat azért lobbizik, hogy ambiciózus útitervet fogadjanak el, amely globális, átfogó klímavédelmi megállapodáshoz vezet majd erre az időszakra.
A legfrissebb ENSZ-jelentés eredményeit figyelembe vevő számítások szerint ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést nagy valószínűséggel a kritikus 2 Celsius fok alatt tartsuk, a fejlett országoknak, beleértve az Európai Uniót, 2020-ra legalább 30%-os kibocsátás-csökkentést kell elérniük. Ezért a Föld Barátai Európa és hazai tagszervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége sürgeti az EU-t, hogy feltétel nélkül vállalja kibocsátásai 30%-os, valódi csökkentését 2020-ra [1], mégpedig hazai eszközökkel, nem máshonnan vásárolt olcsó kibocsátási kvótákkal.
A globális éghajlati igazságosság arra kötelez, hogy vegyék figyelembe a múltbeli kibocsátásokat és a kapacitásokat, amikor megállapodnak egy adott ország konkrét kibocsátás-csökkentési vállalásáról. Mindig az egy főre jutó kibocsátásokkal számoljanak, az egy nemzetre jutó kibocsátás elszámolása a tényleges karbon lábnyom alapján történjen. [2] Fontos lenne ennek megállapítása Magyarország és más tagországok számára. Az ökológiai adósságokat meg kell fizetni: a múltbeli kibocsátásokért felelős fejlett országokat kötelezni kell, hogy pénzügyi eszközökkel segítsék a fejlődő országok éghajlatvédelmi lépéseit – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
A 2012 utáni időszakra globális szintű, szigorú kibocsátás-csökkentési megállapodásra van szükség, és a nem-teljesítést szankcionálni kell. A rendszerbe vegyék be a légi- és tengeri közlekedési kibocsátásokat is – tette hozzá Botár Alexa.
Szomorú aktualitást ad, hogy az ENSZ klímacsúcsot vendégül látó Indonézia ma már a világ harmadik legnagyobb kibocsátója – ez a helyzet a kibocsátás-csökkentés felkiáltással létesített bioüzemanyag célú olajpálma-ültetvények miatt állt elő. Az ültetvények létesítése ugyanis a trópusi esőerdők nagymértékű irtásával, valamint a tőzeglápok lecsapolásával és égetésével jár. A 40 millió érintett indonéz őslakosból rengetegen kellett elhagyják élőhelyüket, akiknek eddig az esőerdő biztosított megélhetést. Az EU bioüzemanyag-éhsége miatt az indonéz kormány dollármilliárdos megállapodásokat írt alá bioüzemanyagok termelésére – mondta Farah Sofa, a Föld Barátai Indonézia (WALHI) igazgatóhelyettese.
Az elkövetkezendő két hétben a Magyar Természetvédők Szövetsége honlapján rendszeresen beszámol majd az ENSZ klímakonferencián történtekről.
Jegyzetek:
[1] Márciusban az EU csúcson az államfők megállapodtak, hogy az EU egyoldalúan 20%-os kibocsátás-csökkentést vállal, de ha más fejlett országok is csatlakoznak és a fejlődő országok is megfelelő felelősséget vállalnak, akkor 30%-os csökkentést. Azonban a friss ENSZ-jelentés eredményei azt jelzik, hogy e célkitűzések sem elegek ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést nagy valószínűséggel a kritikus 2 Celsius fok alatt tartsuk, pedig ez hivatalos EU cél. Emiatt is fontos, hogy létrejöjjön egy globális megállapodás a kibocsátáscsökkentésről.
[2] A jelenlegi globális gazdasági rendszerben az országok igényeik kielégítésére nagyon sokszor külföldi erőforrásokat is igénybe vesznek. Mindezeket figyelembe véve a fejlett országoknak, köztük Magyarországnak is nagyobb az ökológiai lábnyoma, mint a rendelkezésére álló terület. A „karbon lábnyom” az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok határokon túli kibocsátását is figyelembe veszi.
