Budapest, 2007. április 18.: Zöld szervezetek felszólítják a magyar kormányt és az Európai Bizottságot, hogy tegyék nyilvánossá az uniós pénzekről folyó tárgyalásokat. A szervezetek szerint erősebben kell érvényesíteni a környezetvédelmi és szociális szempontokat a pénzek elosztása során.
A mai napon kezdődnek Budapesten a hivatalos tárgyalások az Európai Bizottság és a magyar kormány között a 2007-2013 közötti EU források elosztását szabályozó operatív programokról. A Független Ökológiai Központ, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elfogadhatatlannak tartja, hogy a tárgyalások zárt ajtók mögött folynak, például Szlovákiával ellentétben, ahol a civil szervezetek képviselőit meghívták az ilyen találkozókra. Az említett zöld szervezetek felszólítják a kormányt és az Európai Bizottságot, hogy a tárgyalásokat és az összes kapcsolódó dokumentumot hozzák nyilvánosságra. Magyarország jövőjéről nem lehet az emberek feje felett dönteni.
Emellett a zöld szervezetek szerint nem elégséges a környezeti és szociális értékek megjelenítése a jelenlegi tervekben. A centralizált, átláthatatlan tervezési folyamat során az ilyen szempontok súlya folyamatosan csökkent a nagy infrastrukturális beruházásokkal szemben.
A közúti infrastruktúrára fordítandó támogatások ellentétesek az Európai Unió Alapszerződésének és más jogszabályainak rendelkezéseivel. Különösen sértik a szabad versenyen alapuló piacgazdaság elvét, a szennyező fizet elvet és a fenntarthatóság követelményeit – mondta Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
Szükség van a civil társadalom fejlesztését szolgáló programok megerősítésére a tervekben. Ezt sok száz civil szervezet kérte a társadalmi vita során – hangsúlyozta Kovács Bence, a Független Ökológiai Központ ügyvezető igazgatója.
A fenntarthatósági szempontoknak érvényesülniük kell a tervezés, végrehajtás és értékelési fázisban is. Ki kell alakítani azokat a fenntarthatósági kritériumokat, melyeket a folyamat egésze során átlátható módon értékelnek – mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.
A fejlesztési programok összessége az éghajlatváltozást erősíti, a szén-dioxid kibocsátásunkat növeli, ahogy ezt a Bankfigyelő Hálózat napokban közzétett tanulmánya is kimutatta [1]. A közúti közlekedés túlzó támogatása és a hulladékégetők helyett az energiahatékonyságra és a fogyasztói szokások befolyásolására kellene jóval több forrást biztosítani – jelentette ki Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
A környezetvédők arra is felhívták a figyelmet, hogy a meglevő épületállományunk mintegy hetven százalékkal több energiát fogyaszt, mint amennyi fejlettségünkből következne. Az Európai Unió forrásai lehetővé tennék, hogy a következő években nagy arányban felújítsuk például az egészségügyi és oktatási épületeket, valamint egyéb közintézményeket. Az energiatakarékossági és környezetvédelmi előnyök mellett ezáltal új munkahelyek jönnének létre, és csökkennének a központi és helyi költségvetés terhei is.
