A fórum sajtótájékoztatójának részvevői: Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Láng István akadémikus, és Gyulai Iván ökológus.
A világméretűvé dagadó környezeti problémák 1983-ban arra késztették az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy megalakítsa a Környezet és Fejlődés Világbizottságot. Az ún. Brundtland Bizottság neves tudósokból és közéleti szereplőkből állt. Magyarország haladó szerepét mutatta, hogy Közép- és Kelet Európából Láng István akadémikus tagja lett a Világbizottságnak. A Bizottság munkájának eredményeként látott napvilágot a „Közös Jövőnk” jelentés, amely lefektette a fenntartható fejlődés fogalmát.
Az Európai Unió kezdettől vezető szerepet vállalt a fenntartható fejlődés nemzetközi folyamatában, s elkötelezett lépéseket tett ebbe az irányba. Ennek bizonyítéka, hogy a fenntartható fejlődésre való törekvés, mint az Unió alapvető célkitűzése megjelent az EU alapdokumentumaiban (1997. Amszterdam). Ezt követően széleskörű társadalmi párbeszédben formálódott meg az EU Fenntartható Fejlődésért Stratégia (2001. Göteborg). Magának a Bizottság elnökének a vezetésével, s több biztosnak a részvételével jött létre a Prodi Bizottság, amely a megvalósítást koordinálta. A folyamat lényege a környezet szempontok beágyazása volt a különböző szakpolitikákba - belátva, hogy a környezet állapotát a különböző szektorok környezeti teljesítménye befolyásolja. A folyamat erénye a széleskörű társadalmi részvétel lehetőségének megteremtése volt.
Az Unió a Fenntartható Fejlődés Stratégia jegyében felkérte a tagországokat, hogy készítsék el saját nemzeti stratégiájukat, illetve ezt ajánlotta a társult országoknak is. A felszólítás hatására rövid időn belül elkészültek a nemzeti stratégiák. 2004-ben Magyarország is tagja lett az Uniónak, de a nemzeti stratégia ügye itthon nem haladt előre. Időközben az Unió felülvizsgálta, majd kiegészítve a 2006. júniusi csúcson elfogadta a megújult Fenntartható Fejlődés Stratégiát, amelyben felszólította a nemzeti stratégiával még nem rendelkező országokat, a dokumentum 2007. közepéig történő elkészítésére. A 25 tagállam közül ez a felszólítás csak Magyarországra vonatkozik, lévén egyetlen tagország, amelyik még nem rendelkezik nemzeti stratégiával.
Láng István akadémikus 20 év távlatából értékelve a Közös Jövőnk c. jelentést kiemelte: a jelentés érdemei közé tartozik, hogy a környezet és fejlődés kérdéseit egységes rendszerben javasolta kezelni. Gyengesége az volt, hogy a szociális és tudati tényezők nem kaptak elegendő figyelmet.
Szili Katalin hangsúlyozta a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia mihamarabbi elkészítésének fontosságát, és hogy a stratégia a fogalomkészlet tisztázása után széleskörű párbeszédben szülessen meg. Kiemelte, hogy mind a döntéshozatali folyamatokban, mind a személyes életünkben a természeti környezetünk eltartó-képességét már nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Intő jel az éghajlatváltozás. Be kell látnunk, hogy a gazdasági fejlődés lehetőségeinek és kereteinek a környezet eltartó-képessége határt szab.
Gyulai Iván, ökológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi szemléletben és társadalmi struktúrában nem kivitelezhetők a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos elvárások. A fenntarthatósághoz rendszerszemléletre, a társadalom által követett értékek újragondolására, a termelés és fogyasztási struktúra gyökeres megváltoztatására, továbbá társadalmi igazságosságra és jó környezetminőségre van szükség.
