Budapest, Brüsszel, 2006. március 10. – Jelenleg zajlik a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret, mostani nevén Új Magyarország Program társadalmi vitája, mely dokumentum megszabja a 2007-2013 között érkezõ uniós források felhasználásának keretét. Ezzel párhuzamosan már javában folynak azon nagyberuházások elõkészületei is ezen idõszakra, melyeket szintén EU pénzbõl kíván a magyar kormány megvalósítani. Ezzel a rendelkezésre álló források jelentõs részét elõre lekötik, valódi társadalmi vita nélkül. Nemzetközi zöld szervezetek és a Magyar Természetvédõk Szövetsége nyilvánosságra hozta azt a térképét, amely a felesleges presztízs beruházások visszafordíthatatlan környezeti és szociális hatásaira hívja fel a figyelmet.
A Föld Barátai Európa, a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelõ Hálózat és a Magyar Természetvédõk Szövetsége által elkészített „Uniós források: áldás vagy átok” címû térkép 22 környezetileg káros, gazdaságilag kellõen alá nem támasztott beruházási tervet mutat be Közép-Kelet-Európa újonnan csatlakozott országaiból. A zöld szervezetek ezzel tiltakoznak és próbálják felhívni a figyelmet a közpénzek káros felhasználása ellen.
Autópályák, hulladékégetõk, vízlépcsõk, csatornák, melyek összértéke eléri az 1 500 milliárd forintot minden jel szerint több kárt okoznak, mint hasznot. A beruházások legtöbb esetben értékes, védett természeti területeket érintenek, miközben létezik a megoldásra megfelelõ és jobb alternatíva.
Magyarországról a már megkezdett beruházások közül a várpalotai hulladékégetõ, az M0-ás keleti szektora és az M3-as vásárosnaményi szakasza került a feketelistára, illetve a még csak elképzelések között szereplõk közül a Csongrádi vízlépcsõ és a Duna-Tisza Csatorna szerepel a térképen.
Pedig a példák világosan állnak elõttünk. Portugália és Görögország az Unióhoz való csatlakozása után a magyar kormányhoz hasonlóan az ország lebetonozását kezdte meg. Írország viszont e helyett az emberekbe, az oktatásba fektette az uniós pénzeket. Jelenleg már tudjuk, hogy Írország példátlan eredményeket ért el, a másik két ország pedig továbbra is jelentõs problémákkal küzd.
A szakemberek többsége egyetért abban, hogy az EU-ból érkezõ pénzeket nem hatalmas infrastrukturális beruházásokba, hanem sokkal inkább az oktatásba, egészségügybe, a humán tõkébe kell fektetni. Sajnos ennek ellenére politikusaink a kétségtelenül egyszerûbb megoldást kínáló, de csak keveseknek hasznot hozó, a természetre és sokak egészségére káros megoldásokat pártolják - mondta Farkas István a Magyar Természetvédõk Szövetsége ügyvezetõ elnöke.
A Beszédes József Programban szereplõ Duna-Tisza Csatorna és a hozzá kapcsolódó Csongrádi vízlépcsõ jelenti az egyik legnagyobb veszélyt ma a környezetre Magyarországon. 200 éve Beszédes József a Balaton kiszárítása révén álmodott ringó búzamezõket a tó helyére. Mai utódai többek között a búzaszállítás megkönnyítése miatt kívánják hajózhatóvá tenni a Tiszát, és összekötni a Dunával. Szomorú, hogy a környezetünket ért visszafordíthatatlan károkozásunkra figyelmeztetõ számos jel ellenére, továbbra is környezetünk tönkretételén dolgozunk, és nem a vele való együttmûködés a célunk– mondta Éger Ákos a Közép-Kelet Európai Bankfigyelõ Hálózat munkatársa.
További információ:
Éger Ákos, Magyar Természetvédõk Szövetsége, tel.:1/216-7297, mobil: 20/9946-577, akos@mtvsz.hu
Martin Konecny (English and Czech), Friends of the Earth Europe / CEE Bankwatch Network
Tel: +32 2 542 01 85, Mob: + 32 484 601 283, Email: martin.konecny@foeeurope.org
Megjegyzés:
1. A térkép angol nyelvû magas felbontású változata elérhetõ: http://www.bankwatch.org/billions.
2. A térkép magyar nyelvû magas felbontású változata 2006. március 14-tõl elérhetõ:
3. https://mtvsz.hu/bankfigyelo/
4. Nyomtatott változat igényelhetõ: akos@mtvsz.hu
Háttéranyag:
Példák a térképen látható beruházásokból:
MAGYARORSZÁG
Hulladékégetõ Várpalotán (142 millió euró)
A helyi lakosság tiltakozása ellenére az uniós forrásból megvalósuló Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Rendszer részét képezi egy 100 ezer tonna/év kapacitású hulladékégetõ is Várpalota mellett. A hulladék elégetése egyrészt jelentõs mértékû környezeti terhelést jelent - többek között légszennyezés formájában-, másrészrõl nagyban gátolja a hulladékprobléma valódi megoldását jelentõ megelõzést, mivel a megépült égetõnek a nyereségesség miatt szüksége van a még több hulladékra. A hulladék elõállítása, válogatása, szállítása szintén jelentõs mértékû környezeti terhelést jelent, mely alapján nyilvánvaló, hogy ez a beruházás egyáltalán nem sorolható a környezetvédelmiek közé, sõt azzal éppen ellentétes.
M0 keleti szektor (348 millió euró)
Az M0 Kohéziós Alapból és az Európai Beruházási Bank hiteleibõl épülõ keleti szektora nem tölti be alapvetõ funkcióját, hogy elkerülje a lakott területeket és a közlekedésbõl eredõ légszennyezést az emberektõl távolabb vigye, mert Csömör és Árpádföld közötti szakasza a lakóházaktól pár méterre halad el. A beruházás felesleges, mert nemsokára megépül az M31-es, - mely valóban elkerülõ út lesz és a vitatott szakasznak valódi alternatívája. A keleti szektor tervezése során a helyi lakosságnak és civil szervezeteknek nem adták meg a jogszabályokban biztosított véleményezési lehetõségeket, ezért jogorvoslatért az Európai Bizottsághoz fordultak.
LENGYELORSZÁG
„Via Baltica” autópálya (S8)
A „Via Baltica” elnevezésû autópálya S8-as szakasza, mely a Transz-Európai hálózat Varsót Helsinkivel összekötõ szakasza, visszafordíthatatlan és súlyos környezeti károkat fog okozni három európai jelentõségû természetvédelmi területen, melyek a NATURA 2000 hálózat elemei. Ezeken a területeken számos veszélyeztetett állat- és növényfaj él, mint például a fekete sas, farkas, hiúz és a haris. Ezt a környezetileg legkárosabb útvonalat annak ellenére fogadták el, hogy számos alternatív útvonal létezik, melyek nemcsak rövidebbek, de a városokat és az értékes természetvédelmi területeket is elkerülik.
CSEHORSZÁG
Duna-Odera-Elba csatorna (666 millió euró)
A Duna, Odera és az Elba folyókat összekötõ csatorna 80 kilométeres szakaszát kívánják uniós forrásból megépíteni. A beruházás környezeti szempontból rendkívül káros, gazdasági szempontból pedig nem indokolható. A csatorna Közép-Európa legértékesebb ártéri erdõit tenné tönkre, mialatt vele párhuzamosan már most is fut egy vasútvonal, mely nincs kihasználva, így a közúti közlekedés alternatívája lehetne jelenleg is.
SZLOVÁKIA
Slatinka duzzasztó (81 millió euró)
A szlovák vízügy uniós források felhasználásával egy duzzasztó építését tervezi Zólyom mellett, habár ennek még a szükségességét sem sikerült bebizonyítani. Az építés oka már sokszor megváltozott. Jelenlegi indok, hogy a duzzasztó hûtõvizet bocsátana a 100 kilométerre fekvõ mohi atomerõmû rendelkezésére. A duzzasztó egy 12 kilométer hosszú völgyet árasztana el, mely potenciális NATURA 2000 terület és számos veszélyeztetett növény és állatfaj élõhelye, mint például a vidra vagy a ritka orchideák. A duzzasztó a történelmi Slatinka települést is veszélyezteti és közel 100 embert kellene kitelepíteni.
ROMÁNIA
Duna hajózhatóvá tétele (168 millió euró)
A magyar kormányhoz hasonlóan a román hatóságok is a Duna hajózhatóvá tételét tervezik. Ez a hivatalos definíció szerint azt jelenti, hogy egész évben 2,5 méteres minimum mélységûvé, gyakorlatilag egy csatornává alakítják a Dunát, ezzel megsemmisítve legértékesebb természeti területeit, melyek már NATURA 2000 területnek lettek kijelölve és olyan veszélyeztetett állatok élõhelye, mint a borzas gödény. Pedig ez a károkozás egyszerûen elkerülhetõ, olyan hajók kialakításával, melyek a jelenlegi adottságokhoz alkalmazkodnak.
