2006.01.18.
Az örmény természetvédelmi minisztérium 2005. december 2-án elutasított egy állítólag 100 millió dollár értékû beruházást, amelyet a Gegharkunik tartományban, Vardenisz város melletti Szotk aranybányáját mûködtetõ indiai cég ajánlott, és amely aranykitermelés megindítására irányult.
A cég szakértõinek érvelése ellenére, hogy t.i. a tervezett üzem a hulladékok semlegesítésére a legmodernebb berendezéseket használnák és a munkanélküliséggel sújtott térségben 3000 új munkahelyet teremtenének, Vartan Ajvazjan természetvédelmi miniszter a helyi környezetvédelmi civil szervezet érveit fogadta el. A civil szervezet szerint ugyanis a vardeniszi aranykitermelés és ércfeldolgozás katasztrofális környezeti következményekkel járna, különösen Örményország legnagyobb tava, a 30 kilométerre fekvõ Szevan-tóra nézve.
Szotk aranybányájában 1976-ban kezdett termelni az Ararat Gold Recovery Company Ltd. (AGRC), és a Szovjetunió fennállásáig folyamatosan termelt. 2002-ben egy indiai vállalat, a Sterlite Gold Ltd. megvásárolta az AGRC részvényeit, és az Ararát üzeménél felhalmozott aranyércet kezdte feldolgozni, valamint a szotki külszíni fejtésbõl termelt. Az indiai cég elõször 2004-ben kérte a kormány hozzájárulását az üzem létrehozásához, mondván, hogy az ércnek a meglévõ, Ararát városa mellett fekvõ feldolgozó üzembe történõ elszállítása túl költséges.
Az ügyet tárgyaló második kerekasztalon Vartan Ajvazjan természetvédelmi miniszter egy környezetvédelmi tanulmányt idézett, amely szerint ha megépülne az üzem, az arany kinyeréséhez használt vegyi anyagok a folyókba és a tóba jutva veszélyeztetnék a helyi élõvilágot és lakosságot. Másrészt idézte azt az érvet is, hogy a terv nem felelt meg a Szevan-tóra vonatkozó törvénnyel, amely tiltja ércfeldolgozó üzemek létesítését a tó környékén.
ford.: Dönsz Teodóra, MTVSZ
Forrás: ARMENPRESS, 2005-12-02
