A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint Magyarországnak meg kell védenie a GMO-mentes mezőgazdaságot, és az Európai Unió Bíróságához kell fordulnia az új génkezelési technikák deregulációjával szemben.
Három civil szervezet nyílt levélben fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz az új génkezelési technikákkal előállított növények, vagyis az NGT-k uniós szabályozása miatt. A szervezetek arra kérik a kormányt, hogy ne engedje el Magyarország GMO-mentes mezőgazdaságának alkotmányos vállalását, és más ellenző tagállamokkal együtt készüljön fel az Európai Unió Bíróságához fordulásra.
A civil szervezetek szerint az új szabályozás gyengítené a fogyasztói jelölést és a nyomonkövethetőséget, miközben az NGT1 kategóriába sorolt növények előzetes kockázatértékelése is háttérbe szorulna. Ez szerintük nemcsak fogyasztóvédelmi, hanem gazdálkodói, biogazdálkodási és természetvédelmi kockázatokat is felvet.
„A GMO-mentes mezőgazdaság Magyarországon nem pillanatnyi politikai ügy, hanem több évtizedes társadalmi vállalás, amelyet az Alaptörvény is megerősít. Most az a kérdés, hogy ezt a vállalást valóban komolyan vesszük-e. Magyarországnak következetesen ki kell állnia amellett, hogy a génmódosított növények ne kerülhessenek jelölés és megfelelő kockázatértékelés nélkül a földekre és az élelmiszerláncba” – mondta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint az NGT-k nem válnak GMO-mentessé attól, hogy az új uniós szabályozás egy részüket kivenné a jelenlegi GMO-engedélyezési, kockázatértékelési és jelölési szabályok alól. Az Európai Unió Bírósága 2018-ban kimondta, hogy az új mutagenezis útján előállított szervezetek GMO-nak minősülnek, és maga az NGT-szabályozás is génmódosított növényként határozza meg az NGT-növényeket.
A szervezetek szerint félrevezető az NGT-ket kész klímamegoldásként bemutatni. Jelenleg nem ismert olyan, kereskedelmi forgalomban elérhető NGT-eredetű szárazságtűrő búzavetőmag, amelyet a magyar gazdák ténylegesen használhatnának.
„A klímaváltozás valóság, a gazdák kitettsége pedig napról napra nő. Éppen ezért nem lehet beérni a géntechnológiai iparág kétséges ígéreteivel. A szárazságtűrés nem egyetlen génnel megoldható kérdés, hanem a növény, a talaj, a vízmegtartás, a tájszerkezet és a termesztési mód együttese. A fogyasztói jelölés és a kockázatértékelés gyengítése nem klímavédelem, hanem kockázatáthárítás” – mondta Turchányi Bálint, a Greenpeace Magyarország igazgatóhelyettese.
A nyílt levél szerint az NGT-k deregulációja a biogazdálkodók számára különösen súlyos következményekkel járhat, mivel az ökológiai termelésben az NGT-k használata továbbra sem megengedett, miközben a gyengülő jelölés és nyomonkövethetőség megnehezítené a GMO-mentesség igazolását.
„A biogazdálkodás alapja a bizalom, az átláthatóság és az ellenőrizhetőség. Ha az NGT-k megjelennek a rendszerben, de közben gyengül a jelölés és a nyomonkövetés, akkor a biogazdák kerülnek nehéz helyzetbe. Nekik kell majd bizonyítaniuk a mentességet, miközben az ehhez szükséges információkhoz egyre nehezebben férnek hozzá. Ez elfogadhatatlan terhet jelentene a magyar biogazdálkodóknak és a GMO-mentes termelési láncoknak” – mondta Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke.
A szervezetek arra is emlékeztetnek, hogy Magyarország az áprilisi EU tanácsi szavazáson Ausztriával, Horvátországgal, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával együtt nemet mondott az NGT-rendeletre. Álláspontjuk szerint ezek az országok természetes szövetségesei lehetnek Magyarországnak egy közös jogi fellépésben.
A három szervezet ezért arra kéri a magyar kormányt, hogy kezdeményezzen egyeztetést az ellenző tagállamokkal, és forduljon az Európai Unió Bíróságához az NGT-szabályozással szemben. [1]
Jegyzetek:
[1] Magyarország 16 évvel ezelőtt - több uniós tagállammal közösen - sikeresen perelte be az Európai Bizottságot, az Amflora génmódosított burgonya engedélyezése miatt.
A Magyar Péter miniszterelnöknek címzett nyílt levél teljes szövege itt letölthető.
