Az Európai Bizottság 2016. július 5-én beterjesztette a tagállamok elé
az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA)
ratifikálásra. Az egyezmény ratifikálásának kérdését várhatóan az ősz
folyamán az Európai Tanács és az Európai Parlament is napirendre tűzi.
Az MTVSZ által készített háttéranyagban összefoglaljuk a legfőbb érveket, amelyek alapján azt kérjük a hazai döntéshozóktól, ne támogassa az Európai Parlamentben, illetve a Tanácsban a CETA hatályba léptetését.
Az MTVSZ által készített háttéranyagban összefoglaljuk a legfőbb érveket, amelyek alapján azt kérjük a hazai döntéshozóktól, ne támogassa az Európai Parlamentben, illetve a Tanácsban a CETA hatályba léptetését.
Az Egyezmény veszélyezteti a génmódosítás-mentes mezőgazdaság hazánk Alaptörvényébe foglalt elvének megvalósítását. A CETA-ban közös célkitűzésként szerepel „a biotechnológiai termékekre vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálása.” Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi érdekeket az élelmiszerbiztonság, az egészségvédelem és a környezetvédelem elé helyezhetik. A CETA biotechnológiával foglalkozó cikkelye egyértelműen „a mezőgazdasági biotechnológia piacra jutásával” is foglalkozik. A CETA szövege alapján veszélybe kerülne az elővigyázatosság elve, valamint az egyezmény felszámolhatja a zéró toleranciát is, ami lényegében a GMO-szennyezés legalizálását jelentené.
Az Egyezmény antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz, amelyekkel a multinacionális cégek különleges jogokat kaphatnak a demokratikusan választott kormányokkal szemben. Bár a CETA a vitarendezési eljárások finomított változatát, a befektetési bírósági rendszert (ICS) alkalmazná, ez a rendszer is súlyos veszélyeket tartalmaz. Például a kormányok szabályozáshoz való joga rosszul definiált és szabadon értelmezhető az egyezményben; szélesre tárja a kaput az indokolatlan pereskedés előtt a befektetők jogos elvárásának fogalma bevezetésével; a döntő bírák nem az esetektől függetlenül fizetett, állandó bírók lesznek. Ráadásul az ICS az európai és hazai joggal is ellentétes, mivel diszkriminatívan különleges jogokat ad a Kanadában bejegyezett cégeknek az európai uniós cégekkel szemben és kivezeti a bírósági eljárásokat az európai jogrendszerből, ezzel magasabb joghatóságot adva a döntőbíróknak az Európai Bíróságnál. Nem véletlen, hogy az Európai Bírók Szövetsége és a Német Bírói Szövetség is kimondta állásfoglalásában, hogy a tervezett szabadkereskedelmi eljárásokban alkalmazandó vitarendezési eljárások nem egyeztethetők össze az európai joggal. Az helyzetet súlyosbítja, hogy az Európai Bizottság javasolja az Egyezmény ideiglenes hatályba léptetését, amely lehetővé tenné, hogy a cégek a magyar ratifikációt megelőzően bepereljék hazánkat egy vita esetén.
https://mtvsz.hu/dynamic/ceta_gmo_isds_ics_jogszerusege_es_egyebek__hatteranyag.pdf
