Az Európai Parlamentben holnap kezdődik a Föld Barátai (Friends of The Earth) nemzetközi környezetvédő szervezet és Fiona Hall EP képviselő által szervezett 2 napos konferencia Európa erőforrás használatáról és ennek hatásairól. A konferencia apropójaként szolgál az Európai Bizottság által közelmúltban kiadott „Útiterv egy erőforrás hatékony Európa felé” c. jelentés, illetve a Föld Barátai és a Fenntartható Európa Kutató Intézet által közösen készített és a múlt héten megjelent „Vízkészleteink kizsákmányolása” c. tanulmány is.
Ariadna Rodrigo, a Föld Barátai Európa
erőforrás-használati kampányfelelőse kifejtette:
„Európa a neki méltányosan jutó résznél többet használ a világ vízkészleteiből
és ennek nagyon súlyos következményei mutatkoznak azokban az országokban, ahol
a vízkészletek kezdenek egyre szűkösebbé válni. Európa magas vízfogyasztásának
jelensége mögött az általunk folytatott életvitel, a magas fogyasztás áll. Az
egyetlen lehetséges válasz a fogyasztásunk átfogó csökkentése, valamint az
erőforrások használatának mérése. Ennek érdekében az életminőséget kell a
középpontba állítani, mintsem folytatni a természeti erőforrások
túlfogyasztását.”
A tanulmány szerzői felszólítják az EU tagállamok kormányzatait, hogy kezdjék el mérni Európa erőforrás használatát, melyre a víz, föld, anyag és szénhidrogén lábnyom alkalmazását javasolják, és kifejtik, hogy a fogyasztás csökkentése érdekében konkrét célszámokat is meg kell határozni ezen a téren. A víz lábnyom a közvetett vízhasználatunkat is tartalmazza, mely sokkal nagyobb, mint amennyit tisztálkodásra, táplálkozásra, környezetünk tisztítására közvetlenül igénybe veszünk. A tanulmány kiemeli azt is, hogy kevés figyelmet szentelünk a gyártási folyamatok által a helyi lakosságra, illetve a helyi környezetre gyakorolt hatásokra, és példaként bemutatja a lítium kitermelés vízhasználatának következményeit Chilében. Magyarországon e témában mindenkinek a vörösiszap katasztrófa és a tiszai ciánszennyezés juthat eszébe. Hazánknak is létfontosságú a vízkészletek óvása és megbecsülése, elég, ha a nyári aszályos időszakokra, vagy ezekre a tragikus környezetszennyezési esetekre gondolunk. Kolontár esete azt is megmutatta, hogy a magyar kormánynak is gondoskodnia kell a természet megfelelő védelméről, és lépéseket kell tennie a természeti erőforrások fogyasztásának csökkentése érdekében.
Fazekas Gábor, a Magyar Természetvédők Szövetségének kampányfelelőse hozzátette: „Egy olyan világban, melyet az erőforrások végessége és az élőhelyek sérülékenysége jellemez, át kell gondolnunk a fogyasztásunk, a gazdasági növekedés és a jólét közötti kapcsolatot. Értékrendszerünk helyrebillentésére van szükség; nagyobb fontosságot kell tulajdonítanunk az egészségünknek, a természet védelmének, a családunkkal és barátainkkal töltött időnek. Egyéni szinten anyagi fogyasztásunk csökkentésével, tudatos választásokkal, pl. az alumíniumdoboz csomagolás kerülésével és környezettudatos életmóddal sokat tehetünk. Közösségi szinten támogatnunk kell az erőforrás hatékony koncepciók társadalmi szintű alkalmazását, mint pl. az MTVSZ által kidolgozott Éghajlatvédelmi törvény a fenntartható társadalomért. A kormány felelőssége pedig az, hogy a törvény erejével is segítse az erőforrásokkal történő hatékony, takarékos és felelős gazdálkodást, illetve az előző évek szintjén biztosítson pénzügyi forrásokat a környezetünk védelméért küzdő, a tervezett radikális elvonások és csökkentések miatt az összeomlás szélére kerülő civil szervezeteket.
Az Európai Bizottság
támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Ez a közlemény a szerző
nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban
foglaltak bárminemű felhasználásért.
A "Vízkészleteink
kizsákmányolása" című tanulmány innen letölthető
