Budapest, 2011. január 4: A Közép-Kelet Európai Bankfigyelő Hálózat (Bankfigyelő) és hazai tagja a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) új kutatást jelentetett meg, mely szerint az Európai Beruházási Bank (EIB) által kis- és közepes vállalkozások (KKV) támogatására létrehozott, több milliárd euró értékű „globális hitel” intézményrendszer több szempontból is kérdéses és számos problémát hordoz.Az EIB a globális hitelek folyósítása során közvetítő intézményekkel, legtöbbször kereskedelmi bankokkal köt szerződést, annak érdekében, hogy a források nagyobb hatékonysággal érjék el a KKV szektort. Ez a hitelezési forma a gazdasági válság után még nagyobb szerepet kapott, így 2008-ban a döntéshozók szinte egyöntetűen álltak ki amellett, hogy a gazdaság igazi motorjai, a KKV szektor vállalkozásai számára extra 15 milliárd euróval növekedjen a kedvezményekkel könnyített forráshoz jutás.
Mindezek ellenére a Bankfigyelő által vizsgált szempontok majdnem minden esetben hibára, pontatlanságra, téves következtetésekre mutattak rá az Európai Beruházási Bank „globális hitel” intézményrendszerében. A KKV szektor alig részesült a hitelkeretből, miközben a kereskedelmi bankok hatalmas összegeket kaptak az EIB-től erre a célra. Azokban az esetekben, amikor a forrás mégis eljutott a vállalkozásokhoz, elmondható hogy egyes kereskedelmi bankok nem abban az országban adtak kölcsönt a KKV szektornak, ahová azt az EIB szánta, illetve, hogy a vállalkozások átlagos hiteligényéhez képest jóval nagyobb összegek jutottak egy-egy cégnek. Ezt már csak tetézi, hogy a közpénz felhasználása mellett az EIB külön kérés nélkül csak olyan részinformációkat hoz nyilvánosságra, melyekből érdemi következtetéseket levonni lehetetlen; míg a hazai kereskedelmi bankok még kérésre sem adnak semmilyen információt ez ügyben.
A Bankfigyelő vizsgálata során 30 kelet- európai országnak szánt globális hitelkeret elemzése történt meg, összesen 1,8 milliárd euró értékben a 2008 és 2010 közötti időszakra vonatkozóan. A kutatás vezetője, Isabella Besedova a következőket nyilatkozta: „Hamar rájöttünk, hogy nagyon nagy fába vágtuk a fejszénket, hiszen az adatokhoz való hozzájutás rendkívül nehéz volt. A megszerzett információkból azonban az derül ki, hogy a KKV szektorhoz alig jut el forrás, sőt teljesen felhasználatlan hitelkereteket is találtunk, miközben előfordult az is, hogy a kereskedelmi bankok más országok KKV szektorához juttattak a hitelkeretekből.”
„A kialakult helyzetért felelősség terheli a kereskedelmi bankokat, akik az adatok szerint a KKV szektor kedvezményes forráshoz jutása helyett egyéb érdekeket helyeztek előtérbe. Ettől nagyobb felelősség terheli az EIB-t, amely nem tesz semmit ez ellen, miközben elvitathatatlan feladata lenne, hogy ellenőrizze a felhasználás folyamatát, annak aktuális állapotát és kezelje az esetlegesen feltárt szabálytalanságokat. De felelőssége van az Európai Bizottságnak is, mely megnövelt keretet biztosított az EIB globális hitelezése számára, és amely az EIB működését felügyeli. A feltárt adatok alapján kijelenthetjük, hogy sem az Európai Bizottság, sem az EIB nem kezelte jó gazdaként a közpénzek sorsát” – mondta Fazekas László, a Magyar Természetvédők Szövetsége regionális politika munkacsoportjának programfelelőse.
A probléma azonban nem újkeletű, a Bankfigyelő Hálózat több mint öt éve hangoztatja, hogy az EIB globális hitelezési rendszere hibákkal teli, a KKV szektort alig támogatja. Az intézmény honlapján a hitelkeretekkel kapcsolatban csak az EIB és a közvetítő bank között létrejött szerződésben szereplő összegek találhatóak meg. A valóságban azonban gyakran nem úgy, nem azoknak a vállalkozásoknak és néha nem is abban az országba kerülnek ezek a források, ahogy az a szerződésekben szerepel.
Fazekas László hozzátette: „Az EIB Európai Unió területén végzett tevékenységének 20%-át a globális hitelkeretek teszik ki. A feltárt adatok alapján azt gondoljuk, hogy a hitelkeret feltételeit olyan módon szükséges átalakítani, hogy valódi kedvezmények jussanak el a KKV szektorhoz. Ezen túlmenően a nyilvánosságra hozott adatoknak sokkal részletesebben és az aktuális helyzetet ismertetően kell megjelenniük. Mindezek mellett a nyugat-európai globális hiteleknél tapasztalt kulcsterületek (kutatás-fejlesztés, megújuló energia területe, mikrovállalkozások) részére kialakított hitelkeretek elterjesztése rendkívül fontos lenne a mi régiónkban is.”
