A hazai energiaátmenet szükséges felgyorsítása helyett lassítaná, fosszilis tüzelőanyag-függőségünket növelné, ha a jelenlegi energiaberuházási sarokkövekkel véglegesedne a magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) és fő finanszírozási forrása a REPowerEU & helyreállítási hitelterv tervezése. Mindkét terv benyújtási határideje hamarosan lejár, miközben alapjaiban meghatározzák a hazai éghajlat- és energiapolitika intézkedéseit, beruházásait és finanszírozását középtávon. Ráadásul előreláthatólag a Mátrai Erőmű sorsáról is június végéig dönt a kormány. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) valódi társadalmi egyeztetésen alapuló, lakossági energiahatékonysági prioritású tervezést sürget.
Európai uniós forrásokkal az energiaátmenetért és gyorsításáért
2023 június végéig minden tagállam köteles elkészíteni saját felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervét (NEKT), összhangban a fosszilis energiaválság miatt is az energiaátmenet gyorsítását célzó, európai uniós klíma- és energiapolitikai közép- és hosszútávú (2030-as és 2050-es) célokkal és a Párizsi Megállapodással. A szintén a tagállamok energiaátmenetét, import (orosz) fosszilis energiaforrásoktól való függőségük csökkentését gyorsítani hivatott Európai Uniós REPowerEU alapján pedig a tagállami REPowerEU-terveket mihamarabb, nyár végéig kell kidolgozni és benyújtani. Mivel a magyar kormány mégis kéri a helyreállítási hitelt, a 3300 milliárd forintos uniós forrásra szóló REPowerEU-helyreállítási-hitel tervet egy csomagként kell benyújtania az Európai Bizottságnak.
Újraiparosítás helyett zöld gazdasági átállás kell
Az Európai Unió is aggódik a tervezések kapcsán: friss Országspecifikus jelentése hiányol, ezért nyomatékosan sürget olyan kulcselemeket, mint a megújuló energiaforrások mixét következetesen támogató szabályozási környezet megteremtése, a hálózat korszerűsítése és az épületek energiahatékonyságának átfogó javítása a teljes gázfogyasztás csökkentéséhez. Sőt, az EU szerint a kormánynak erősítenie kell a tagállamokkal való energetikai együttműködést, és biztosítania a zöld gazdasági átálláshoz szükséges beruházásokat, készségeket, átképzéseket. Ennek inkább az ellenkezője látszik, azaz a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség fenntartása.
A hazai civilszervezetek, többek között az MTVSZ minden tervezési folyamatban megfogalmazott észrevételeket, javaslatokat, így a NEKT és a REPowerEU-helyreállítási hitel terv kapcsán is. A héten az MTVSZ a Levegő Munkacsoporttal közösen küldött levelet az utóbbival kapcsolatban az illetékes minisztériumoknak: annak elsősorban az energiahatékonyságra és a lakossági energiaigény csökkentésére kellene koncentrálnia, a természeti erőforrásainkat kimerítő, egészségromboló energetikai gigaberuházások helyett.
Van ok az aggodalomra, ugyanis Magyarországon gazdaságpolitikai prioritás lett az újraiparosítás ösztönzése, a betelepülő vállalatok jelentős energiaigényét pedig a tervek szerint jórészt fosszilis erőművekkel elégítené ki a kormányzat. Jelentős részben ezt szolgálná a három új gázerőmű (kb. 1600 MW), amelyekre ambiciózus energiaátmeneti forgatókönyv esetén a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) új tanulmánya szerint nem is lenne szükség. Hasonlóan az erőltetett újraiparosítás miatti fosszilis függőség növelését jelenti a ma fele lignit és fele biomassza tüzelésű Mátrai Erőmű régi lignites blokkjainak újraindítási terve, amelyről június végére várható kormányzati döntés. Ha valóban 2025 után is működtetnék vagy akár 2029-ig tartanák fent a lignitbányákat és a lignittüzelést az ország legnagyobb fosszilis erőművében, az súlyosan növelné a lakosság egészségügyi és környezeti terheit egyaránt. Továbbá akadályozná az igazságos energiaátmenet folyamatát is.
„Az igazságos átmenetnek Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Baranya vármegyében EU-forrással is támogatott célja, hogy a klímasemleges gazdasági átállás fejlesztései és beruházásai éghajlatbarát, zöldgazdasági tartós munkahelyek teremtésével és átképzéssel menjenek végbe. Fő kedvezményezettjei pedig a helyi kis- és középvállalkozások, az önkormányzatok és maguk a munkavállalók legyenek. Amíg a lignites blokkok és lignitbányák hosszú évekig történő működtetésére készülnek, rá munkaerőt toboroznak, nem tudnak az átképzések és zöldgazdasági fejlesztések elkezdődni és így, az igazságos átmenet uniós pénzeitől is eleshetnek a megyék.” – mondta Botár Alexa, a MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója.
Megfelelő társadalmi egyeztetés segítse a lakossági energiahatékonyság javítását
„A magyar klíma- és energiapolitikai döntéshozatal szempontjából a NEKT és a REPowerEU tervezésekor közérdekként kellene kezelni, hogy egyszerre szükség van a teljes hazai fosszilis energiafelhasználás fokozatos csökkentését célzó intézkedésekre, eszközökre és az energiaátmenetet gyorsításának megvalósítását elősegítő uniós és hazai közpénzekre. Annak érdekében, hogy a tervezési folyamatokban a magyar lakosság érdekei is érvényesülni tudjanak, mielőbb közzé kell tenni a terveket és el kell indítani a megfelelő társadalmi egyeztetési folyamatukat.” - hangsúlyozta Botár Alexa.
A szakértő szerint a fosszilis energiahordozóktól való függőség felszámolásának elsőbbséget kellene élveznie és ehhez olyan stratégiai tervek és átfogó szabályozási környezet kell, amelyben nagyobb fókuszt kap a lakóépületek energetikai felújítása és az önszerveződő megújuló energiaközösségek támogatása. Mindez nagyban hozzájárulna Magyarország energiafüggetlenségének erősítéséhez, és ezáltal a hazai ellátásbiztonság növeléséhez. Ennek érdekében pedig még 2023 nyarán széles körű társadalmi konzultáció lefolytatására lenne szükség, hogy az európai uniós határidő lejárta előtt érdemben javítani, módosítani lehessen a magyar terveken.
A hivatkozott anyagok:
A MTVSZ-LMCS levele a minisztériumoknak (2023. június 12.): https://www.mtvsz.hu/uploads/files/nektrepowereulevel2023jun12.pdf
Az Európai Unió Országspecifikus jelentése magyarul (2023 május): https://commission.europa.eu/system/files/2023-05/COM_2023_617_1_HU.PDF
REKK tanulmány: Az orosz gáz kivezetésének lehetősége Magyarországon (2023. május 31.): https://rekk.hu/elemzes/341/az-orosz-gaz-kivezetesenek-lehetosege-magyarorszagon
