A koronavírus vámszedői “offshore-bírósági” perek hullámait indíthatják el

A koronavírus vámszedői “offshore-bírósági” perek hullámait indíthatják el

630 civil szervezet figyelmeztet rá, hogy Covid-19 miatti intézkedések hatására ISDS-perek hulláma indulhat meg a kereskedelmi egyezményeket kihasználva
 

Több mint 90 ország 630 civil szervezete – köztük 18 magyar szervezet – figyelmeztetnek arra, hogy a kereskedelmi- és befektetési egyezményekben elrejtett lehetőségekkel visszaélve a multik adófizetői pénzek milliárdjait préselhetik ki olyan kormányokból, amelyek a világjárvány ellen hoztak meg bizonyos intézkedéseket – derül ki abból a nyílt levélből, amelyet a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a Karátson Gábor Kör juttatott el a kormányhoz.

A koronavírus járvánnyal kapcsolatos intézkedéseik miatt az országok a nemzetek feletti vállalatok által indított perek sokaságával szembesülhetnek, melyeket az úgynevezett befektető-állam vitarendezési mechanizmust (ISDS) [1] kihasználva indíthatnak ellenük. A világ minden részéből sok száz millió ember képviseletében 630 civil szervezet, fordult a kormányokhoz, azonnali fellépést sürgetve e fenyegetés megakadályozására. [2]

Az ISDS számos kereskedelemi- és befektetési egyezmény részét képezi. E rendszer lehetővé teszi külföldi befektetők számára, hogy a nemzeti jogrendszeren kívül nem nyilvános körülmények között működő választott bíroságoknál pert indítsanak kormányok ellen. Az ilyen ISDS-perek során sokkal nagyobb mértékű kártérítéseket követelnek és kaphatnak is meg,[4] mint ami a hazai bíróságokon keresztül lehetséges lenne.        

ISDS-perek indulhatnak számos kormány által az életek megmentése, a járvány megállítása, munkahelyek biztosítása érdekében, a gazdasági visszaesés ellensúlyozására és az emberek alapvető szükségleteinek biztosítására tett lépések miatt.

A perui kormányt már perrel fenyegették amiatt, mert felfüggesztette az útdíjakat, és jogi cégek már aktívan tanácsokkal segítik a vállalatokat, hogy milyen lehetőségeik van ISDS-perek indítására. [3]

Hasonló perek a magyar közvélemény számára is ismertek lehetnek. Például a kanadai Gabriel Resources három évvel ezelőtt 4,5 milliárd eurós pert indított a román kormány ellen, hogy így kényszerítse ki a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybánya engedélyezését.

Az Orbán Viktor miniszterelnökhöz is eljuttatott nyílt levélben az aláíró szervezetek arra kérik a kormányokat, hogy tegyenek sürgős lépéseket, és korlátozzák az koronavírushoz kapcsolódó ISDS-perek indítását, illetve függesszék fel a jelenlegi ügyeket, továbbá végérvényesen számolják fel az ISDS-perek indításának jövőbeli lehetőségét.


Jegyzetek:

[1] Investor-to-state dispute settlement (ISDS)

[2]

https://mtvsz.hu/uploads/files/ISDS-COVID_nyilt_level_HU_200623.pdf

[3] https://www.bilaterals.org/?peru-warned-of-potential-icsid&lang=en

[4] 2019. december 31-ig a külföldi befektetők (többnyire nagyvállalatok) 1023 pert indítottak  országok ellen. Az eddig lezárt esetekben – amelyekről rendelkezünk adatokkal – a Magyar Természetvédők Szövetsége által készített összegzés szerint 102,15 milliárd dollár kártérítést kellett, hogy fizessenek az államok a külföldi befektetőknek.