Az Európai Bizottság és elnöke, Jean-Claude Juncker ma megerősítette, hogy az Európai Uniós természetvédelem két alappillérét – a Madárvédelmi- és Élőhelyvédelmi Irányelvet – nem változtatják meg a gazdasági lobbik kéréseinek megfelelően. Ezzel a bejelentéssel az irányelvek bizonytalan jövőjével kapcsolatos két év végre lezárulhat. A Bizottság akciótervet készít a törvények hatékonyabb betartatása érdekében.

A sikert többek között annak a félmillió embernek is köszönhetjük, akik 2015 tavaszán részt vettek az európai civilszervezetek által kezdeményezett kampányban. Az akciót itthon a három legnagyobb civil szervezet, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, és a WWF Magyarország koordinálta, mintegy 9000 aláírással segítve a nemzetközi kezdeményezés sikerét. (1)

A Madárvédelmi irányelv és az Élőhelyvédelmi irányelv jelentik az uniós természetvédelem alappilléreit. Európai szinten több mint 1400 veszélyeztetett faj és egymillió négyzetkilométer Natura 2000 terület védelméről gondoskodnak. A szakmailag is elismert irányelvek védelme mellett közösen álltak ki lakosok, tudósok, kutatók, vállalkozások, nemzeti kormányok és az Európai Parlament. (2)

A természetvédelmi szervezetek örülnek a hírnek, de hangsúlyozzák, hogy a munka oroszlánrésze még hátra van, hiszen ahhoz, hogy a mostani döntés tényleg kedvező legyen a természet számára, határozott lépésekre van szükség az irányelvek megfelelő végrehajtása érdekében. Csak így lehet felvenni a harcot a természet pusztításával szemben, mint például a nagyüzemi mezőgazdaság, a fenntarthatatlan erdőgazdálkodási és vízgazdálkodási gyakorlat, vagy a védett területeket károsító beruházások. 

„A mai napon nyilvánossá vált döntés, ami az irányelvek megőrzése mellett azok végrehajtásának javítását is célul tűzi ki, nagyon jó hír, ami egyben jelzi, hogy az európai állampolgárok véleménye számít. A természetvédelem számára kiemelkedő jelentőségű siker ünneplése mellett nem felejthetjük el, hogy valós eredmény csak akkor születhet, ha az egyes tagországok is megteszik saját területükön a megfelelő intézkedéseket. Magyarországnak az Európai Unión belül kiemelt szerepe van, hiszen az önálló pannon természetföldrajzi régió több mint 90%-ának védelméért felelős” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

„A Natura 2000 hálózat kiváló lehetőséget jelent a természet- és környezetkímélő gazdálkodási módok bevezetésére és megerősítésére, ami alapvető eleme a hosszú távon fenntartható, a természeti erőforrásokkal felelősen gazdálkodó jövőnek. Az ehhez szükséges eszközök, a környezetvédelmi szabályozások és a támogatási rendszerek rendelkezésre állnak, de végrehajtásuk és az ahhoz kötődő társadalmi párbeszéd jelentős megerősítésre szorul. Az Európai Bizottság kommunikációja az irányelvek megőrzésén túl a végrehajtás erősítésére is célokat tűz ki, ami előremutató. Mindent meg kell tennünk nemzetközi és hazai szinten egyaránt, hogy ez megvalósulhasson” – mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

"A természeti értékek védelme és a Natura 2000 hálózat megőrzése nem képzelhető el önálló, működőképes, szaktudással rendelkező és partnerségre törekvő természetvédelmi intézményrendszer nélkül. Hazánk környezet- és természetvédelmi intézményrendszerének ijesztő gyengülése kérdésessé teszi azt, hogy erre alkalmas-e. A kormánynak a közeljövőben megfelelő lépéseket kell tennie az intézményrendszer javítása érdekében” – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.