A demokrácia győzelmeként értékelik a civil szervezetek, hogy elmaradt az EU–Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) mára tervezett aláírása, mert Vallónia és a Brüsszeli régió nem volt hajlandó gyorsított eljárásban, érdemi egyeztetés nélkül rábólintani az egyezményre. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet azt várja a magyar kormánytól, hogy kezdeményezzen érdemi társadalmi vitát a CETA-ról, mielőtt végleges döntést hoz az egyezmény aláírásáról.
Elhalasztották a CETA egyezmény aláírását, főként Vallónia és a Brüsszeli régió ellenállásának köszönhetően. Az egyezményre azonban eddig jóval többen mondtak nemet: köztük van több mint 3,5 millió uniós állampolgár és 2000 európai önkormányzat, melyek csatlakoztak a TTIP- és CETA-mentes övezetek hálózatához. Nem támogatja továbbá a CETA-t számos kanadai, német, francia gazdaszervezet; a visegrádi négyek agrárkamarái; sok száz szakszervezet; környezetvédő, valamint digitális jogaink védelmével foglalkozó szervezet; illetve számos vallási közösség. A CETA részét képező befektetői bírósági rendszert ellenzi az Európai Bírói Szövetség, a Német Bírói Szövetség, Magyarországon a Jövő Nemzedékek Szószólója és 101 európai jogászprofesszor.
„Az Európai Unió tagállamai és regionális döntéshozó szervezetei közül egyedül Vallónia és a Brüsszeli régió volt az, aki elvégezte a feladatát: mielőtt rábólintana az egyezményre, alaposan átnézte a CETA szövegét, elemezte és megvitatta a tartalmát és a várható hatásait. A belga tartományok erre alapozva fogalmazták meg az egyezménnyel kapcsolatos fenntartásaikat, s ezért nem voltak eddig hajlandóak az egyezményt aláírni” – emelte ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
„Eddig Vallónia és a belga régiók helyettünk álltak ki a társadalom érdekeiért, egészségünkért. Most már Magyarországon a sor: ki kell használni az EU–Kanada csúcstalálkozó elhalasztásával nyert időt. Azt várjuk a magyar kormánytól, hogy részletes hatásvizsgálatokat követően indítson érdemi társadalmi és országgyűlési vitát az EU–Kanada szabadkereskedelmi egyezményről. Csak ezt követően szülessen döntés az egyezmény elvetéséről vagy aláírásáról” – tette hozzá Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.
„Itt az ideje az uniós kereskedelmi és befektetési politika újragondolásának. A most felszabadult idő alkalmat ad a CETA újratárgyalására: törölni kell az egyezmény tervezetéből a befektetési bírósági rendszert, amely lehetővé tenné, hogy a külföldi óriáscégek bepereljék az állampolgáraik egészségét és környezetünket védő kormányokat. Szintén törölni kell az egyezmény biotechnológiai fejezetét, amely veszélyezteti hazánk génmódosítás-mentességét is” – fűzte hozzá Újszászi Györgyi, a Védegylet főtitkára.
A Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet azt várja a magyar kormánytól, hogy gondolja újra a CETA-val kapcsolatos álláspontját, és forduljon az Európai Bírósághoz az egyezményben szereplő befektetési bírósági rendszer uniós joggal való összeférhetőségének vizsgálatát kérve.
