Kiszivárogtatási botrány a CETA körül is
A kiszivárgott CETA-nyilatkozat [1] egyáltalán nem orvosolja a Kanada–EU egyezménnyel szemben fennálló tagállami és civil aggályokat – szemben az Európai Bizottság és a kanadai kormány előzetes ígéreteivel. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet ezért azt várja a kormánytól, hogy ne írja alá a CETA-t a jelenlegi formájában.
Tegnap kiszivárgott az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) mellett elfogadni javasolt magyarázó nyilatkozat [1] végső szövegtervezete. Civil szervezetek szakértőinek elemzései szerint a tervezet az előzetes ígéretekkel szemben sem a Kanada–EU egyezménnyel szemben fennálló tagállami, sem a civil aggályokat nem orvosolja.
Miután az Európai Bizottság már nem kívánta újra megnyitni a 2009 májusa és 2014 augusztusa között tárgyalt egyezménytervezet szövegét, az Európai Tanács és az Európai Parlament tagjai lényegében a Bizottság és Kanada által véglegesnek gondolt szövegre tudnak igent vagy nemet mondani. Németország, Szlovénia, Belgium és több más tagállam is jelezte fenntartásait a CETA szövegének egyes részeivel, ezért azt ígérték a kritikus tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, hogy ez a különálló nyilatkozat majd enyhíti az egyezménnyel kapcsolatos aggályokat.
„A külügyminisztérium képviselői az elmúlt napokban azt kommunikálták, hogy a beharangozott tisztázó nyilatkozat orvosolni fogja a CETA-val kapcsolatban felmerült civil és tagállami aggályokat. A tervezett nyilatkozat kiszivárgott szövege alapján azonban kiderült: ez csupán az Európai Bizottság kísérlete arra, hogy megnyerje a tagállamok támogatását. Az előzetes ígéretekkel szemben nem szerepel a dokumentumban az elővigyázatosság elvének a megerősítése sem. A magyar kormánynak nemet kell mondania a CETA tervezetére. Csak így tarthatjuk meg az Alaptörvényben rögzített GMO-mentességünket, valamint az egészségvédelem, a klímavédelem már elért szintjét” – mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse.
„A javasolt nyilatkozat egyáltalán nem orvosolja az egyezmény alapvető hibáit, nem oszlatja el a tagállamok aggályait. A CETA továbbra is tartalmazza az egyoldalú, diszkriminatív befektetésvédelmi fejezetet, továbbra is indokolatlan előjogokat biztosít a külföldi befektetők számára. A cégek így elsöpörhetik az elővigyázatosság elvét, és át fognak tudni gázolni a közjót védő kormányokon és a parlamenteken” – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
„Egy valóban előremutató, 21. századi kereskedelmi egyezmény a törvényhozóktól radikális gondolkodásbeli változást követelne. Az egyezményeknek elsősorban a közérdeket kéne szolgálniuk, az emberi egészség és a környezet védelme nem rendelhető alá nagyvállalatok profitérdekeinek. A kormányoknak és az Európai Parlamentnek el kell utasítaniuk a CETA-t. Ez a mostani nyilatkozat csak egy PR-fogás, mely nem oldja meg az egyezménytervezettel fennálló alapvető és súlyos problémáikat” – fűzte hozzá Újszászi Györgyi, a Védegylet főtitkára.
A magyar kormány még nem döntött a CETA aláírásáról. A civilek továbbra is sürgetik a kormányt, hogy ne írja alá a CETA jelenlegi szövegét, hanem forduljon az Európai Bírósághoz a befektetői bírósági rendszer vizsgálata érdekében. Ehhez kapcsolódóan eddig 107 civil szervezet [2] és mintegy 6000 magánszemély fordult levélben a hazai döntéshozókhoz. [3]
Jegyzetek:
[1] Joint Interpretative Declaration on the Comprehensive Economic and Trade Agreement (CETA) between Canada and the European Union and its Member State http://diepresse.com/mediadb/pdf/cetazusatztext.pdf
[2] https://mtvsz.hu/dynamic/ceta_nyilt_level.pdf
