A környezetvédők szorgalmazzák, hogy a kormány forduljon az Európai Bírósághoz a tervezett befektetési bírósági rendszer miatt
Örömmel fogadta a szabadkereskedelmi egyezményekkel kapcsolatos országgyűlési határozatot a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet. A szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a határozat lényegében nemet mond a EU és Kanada közötti kereskedelmi egyezményre is, mert abban antidemokratikus befektetési bírósági rendszer szerepel. Ezért szorgalmazzák, hogy a kormány forduljon az Európai Bírósághoz annak megállapítására, hogy a befektetési bírósági rendszer összeegyeztethető-e az európai joggal.Az Országgyűlés a mai napon elsöprő többséggel (178 igen, 5 tartózkodás, 2 nem ellenében) elfogadta azt a határozatot, [1] amelynek tárgya az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményei. A határozat egyik fő eleme, hogy szorgalmazza azt, hogy a Kormány határozottan és következetesen képviselje azt az álláspontot, hogy az EU és az Egyesült Államok között készülő szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP), valamint az EU és Kanada közötti, már csak aláírásra váró kereskedelmi egyezmény (CETA) hatályba lépéséhez a tagállamok parlamentjének a jóváhagyása szükséges.
Fontos előrelépés a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményeket övező, egyre erősödő vitában a mai országgyűlési határozat, ugyanis kimondja azt is, hogy a Kormány ne támogassa olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, amely veszélyezteti a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszerbiztonság, valamint az emberi jogi illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét, továbbá antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz – hangsúlyozta Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.
Mindez azt jelenti, hogy a Kormánynak nemet kell mondania az EU és Kanada közötti kereskedelmi egyezményre, a CETA-ra, ugyanis annak része az antidemokratikus befektetési bírósági rendszer, amely lehetővé tenné, hogy kanadai székhelyű cégek bepereljék hazánkat vagy más EU-tagállamot, továbba a CETA veszélybe sodorná hazánk génmódosítás-mentességét is – emelte ki Újszászi Györgyi, a Védegylet főtitkára.
Miként az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával közösen szervezett múlt heti konferencián elhangzott elemzések is rávilágítottak, a TTIP-megállapodásba tervezett és a CETA részét is képező befektetési bírósági rendszer (ICS) nem egyeztethető össze az európai joggal. [2] Ezért továbbra is szorgalmazzuk, hogy a Kormány forduljon az Európai Bírósághoz, kérve a Bíróságot, hogy tisztázza a befektetési bírósági rendszer (ICS) jogszerűségének kérdését az európai jog alapján - tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programvezetője.
Jegyzetek:
[1] http://bit.ly/233RPSy
[2] A Client Earth Elemzése a befektetési bírósági rendszer jogszerűségéről:
http://documents.clientearth.org/wp-content/uploads/library/2015-10-15-legality-of-isds-under-eu-law-ce-en.pdf
Magyar
nyelvű összefoglaló: https://mtvsz.hu/dynamic/isds_ics_jogszerusege_hatteranyag_mtvsz.pdf
