Civilek a TTIP tárgyalási mandátum visszavonását kérik Orbán Viktortól

Az utóbbi időben számos európai tagállam parlamentje, illetve kormányzati vezetője jelentette ki, hogy jelenlegi formájában nem támogatja a TTIP-t. Ezért az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szeretné elérni, hogy az Európai Unió kormányfői erősítsék meg a Bizottságnak az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalások ügyében korábban adott felhatalmazásukat. A téma várhatóan napirendre kerül a kormányfők június 28-i találkozóján.

Tavaszi ülésszakának utolsó napján az Országgyűlés elfogadott egy határozatot, amelyben arra szólítja fel a Kormányt, hogy ne támogassa olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, amely veszélyezteti a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszerbiztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét, továbbá antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz. Erre az országgyűlési határozatra hivatkozva több mint ötven civil szervezet nyílt levélben kéri Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy az EU tagállamok kormányfőinek június 28-i találkozóján Magyarország vonja vissza a Bizottság számára a TTIP tárgyalásokra adott felhatalmazását, és a jövőre vonatkozóan csak olyan mandátumot támogasson, amely egyértelműen megfelel az országgyűlési határozatban foglaltaknak, és kizárja a befektető-állam vitarendezési eljárások alkalmazását, beleértve a befektetési bírósági rendszert is.

A nyílt levélben ezen felül azt is kérik a civil szervezetek, hogy az EU-szintű egyeztetéseken a Kormány határozottan és következetesen képviselje azt az álláspontot, hogy a TTIP, valamint az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) ne léphessen hatályba addig, amíg az Európai Unió valamennyi tagállama nem ratifikálja ezen egyezményeket. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, a civil szervezetek azt kérik, hogy a Kormány vétózza meg az EU és Kanada közötti kereskedelmi egyezményt az Európai Tanácsban.

A nyílt levél azt is szorgalmazza, hogy a Kormány forduljon az Európai Bírósághoz, kikérve a Bíróság véleményét arra vonatkozóan, hogy a TTIP és a CETA részét képező befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), illetve a helyette újabban javasolt Befektetési Bírósági Rendszer (ICS) összhangban van-e az európai uniós joggal.

A transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdése óta kiszivárgott tárgyalási anyagokból, valamint az amerikai fél és egyes multinacionális cégek nyilatkozataiból világossá vált, hogy a készülő TTIP- egyezmény a jelenleg tervezett formájában alááshatja mindazokat a vívmányokat, amelyeket környezet- és egészségvédelem, az élelmiszerbiztonság, valamint a munka jogok terén elértünk az elmúlt évtizedekben. Ezenfelül az egyezmény azt is lehetővé tenné, hogy multinacionális cégek bepereljék azokat az országokat, amelyek állampolgáraik egészségének vagy a környezet védelmének érdekében meghoznak bizonyos jogszabályokat, intézkedéseket. Ez alááshatja hazánk szuverenitását, és veszélybe sodorhatja Magyarország Alaptörvényben rögzített génmódosítás-mentességét is.