A földtörvény ügyében aktív civil
szervezetek részletes javaslatcsomagot küldtek el a kormány és a parlamenti
pártok számára, amelyben a Nemzeti Vidékstratégiában lefektetett
birtokpolitikai elvek alkalmazását szorgalmazzák. Követelik, hogy vonják a
helyi közösségek kontrollja alá az összes földügyletet, mert csak így
akadályozható meg a spekulációs tőke és a külföldiek földszerzése.
A Magyar Természetvédők
Szövetsége, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, a Magyar Madártani és
Természetvédelmi Egyesület, a Szülőföld Mozgalom, a CSEMETE Természet- és
Környezetvédő Egyesület, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Kishantosi Vidékfejlesztési
Központ egy újabb, húsz oldalas javaslatcsomagot dolgozott ki. Azokat a
javaslatokat illesztették módosító javaslatok formájában a törvény újabb
tervezetéhez, amelyekhez a tavasz folyamán több mint 170 civil szervezet és
gazdatanács csatlakozott.
A civilek csak olyan jogszabályt tartanak elfogadhatónak, mely a Nemzeti Vidékstratégiában lefektetett birtokpolitikai elveket valósítja meg. Sokszínű, a kis- és közepes méretű, illetve családi gazdaságokra alapozó, a helyi feldolgozás és kereskedelem változatos rendszereit felépítő, fenntartható vidékgazdaság kiépítését kívánják elősegíteni. Ennek kulcsa a helyi közösségek földhöz juttatása.
A szervezetek szerint a földtörvény tervezetének alapvető korrekciója nélkül a földforgalom kicsúszhat a helyi közösségek ellenőrzése alól és a termőföld a spekulációs tőke kezébe kerülhet. Ennek egyenes következménye lesz a vidék elszegényedésének fokozódása és a természeti erőforrás leromlása.
Kajner Péter, a Szövetség az Élő Tiszáért elnöke hangsúlyozta, hogy ki kell terjeszteni a helyi földbizottságok hatókörét a haszonbérleti ügyekre. A földbizottságoknak csak olyan gazdálkodók legyenek tagjai, akik az adott településen élnek, így biztosítható csak a spekulációs tőke kiszorítása a helyi földügyekből. Az elnök elmondta, hogy több konkrét javaslatot is megfogalmaztak az elővásárlási, előhaszonbérleti rangsor ügyében, amelyek a helyben élőknek és a fenntartható módon gazdálkodóknak kedveznének.
Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ügyvezetője felhívta a figyelmet, hogy a helyi földbizottságoknak és a mezőgazdasági igazgatási szervnek minden földügyletet ellenőriznie kell, beleértve az állami földek bérbeadását és azt az esetet is, amikor cégek a saját alkalmazottaiktól bérelnek földet. Ezzel elkerülhetőek lennének a visszásságok, amelyek az állami bérbeadás ügyében történtek a múltban.
Roszík Péter, a Biokultúra Szövetség alelnöke attól tart, hogy a törvénytervezetben szereplő birtokmaximummal kapcsolatos szabályok nem fogják megakadályozni a birtokkoncentrációt. Ellenzi az állattartóknak és a vetőmagtermesztőknek tett engedményeket is. Érthetetlennek tartja, hogy kikerült a tervezetből a családtagok közös birtokmaximuma, amit pótolni kell: egy család tagjai összesen ne birtokolhassanak 500 hektárnál vagy a település határának negyedénél nagyobb területet.
Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke még nem tartja későnek, hogy az Országgyűlés a vidéki emberek érdekeit figyelembe véve módosítsa a tervezetet. Történelmi felelőssége tudatában kérik a kormányt és a parlamenti képviselőket, hogy tegyenek meg mindent az ország földvagyonának megmentéséért, a helyi közösségek életlehetőségének biztosításáért, a tőkés nagyüzemek terjeszkedésének megfékezéséért, a fenntartható gazdálkodás alapjainak megteremtéséért.
A részletes javaslatcsomag itt elérhető.
