Az emberiség a környezet eltartó- és tűrőképességének közelébe ért, bizonyos összetevői esetében már átlépte a határt, ezért az eddigiektől gyökeresen eltérő megoldásokra van szükség. A problémára a júniusban megtartott, Rio+20 fenntarthatósági világkonferencia sem kínált megoldást. A folyamatok megváltoztatásához szükség van arra, hogy a társadalom ismerje és értse a világunkban lezajló nem fenntartható folyamatokat, a fenntartható fejlődés lényegét. A Magyar Természetvédők Szövetsége szorgalmazza, hogy kezdődjön társadalmi párbeszéd a fenntartható fejlődés kérdésköréről és erre felhívta a figyelmet szeptember 20-i parlamenti konferenciáján is.
A Rio+20 világkonferencia nem adott választ a mind feszítőbb globális környezeti és szociális problémákra. A Föld erőforrásai végesek és gyorsan apadnak, miközben használatukat illetően óriási különbségek vannak az egyes társadalmak között és a világ lakosainak jelentős része nyomorban él. A válságos folyamatok súlyosan hatnak a fejlettebb országokra is. Minderre tekintettel kell értékelni saját helyzetünket és meghatározni feladatainkat, melyek elősegíthetik a fenntarthatóságot.
A Magyar Természetvédők Szövetsége megalakulása óta foglalkozik a fenntartható fejlődést elősegítő globális és hazai folyamatokkal, nemzetközi eseményekkel. Szeptember 20-i konferenciáján a szövetség értékelte a Rio+20 konferenciát.
A természetvédőknek komoly aggályai voltak már a világkonferencia előkészítésével is, többek között azért, mert előtte elmaradt az elmúlt két évtized folyamatainak átfogó értékelése, a korábban elfogadott programok végrehajtásának elemzése és az újabb kihívások számbavétele. A szervezet megítélése szerint alapvető hiba volt a találkozó fő témaköreként csak a zöld gazdaságot választani. Az erőforrásokkal takarékosabban bánó, a fenntartható fogyasztási mintákat előnyben részesítő gazdaságfejlesztési irány helyes, de egyáltalán nem lehet és nem szabadott volna erre szűkíteni a fenntarthatatlan folyamatok fékezését célzó nemzetközi szintű megközelítést. Ráadásul a különböző országcsoportok rendkívül eltérő helyzete miatt a zöld gazdaság ügyében sem ért el a konferencia semmilyen kézzelfogható, közös eredményt.
A világtalálkozó másik hangsúlyos témája volt a fenntarthatóság intézményrendszerének megerősítése az ENSZ keretében, annak ellenére, hogy a vita ennek módjáról mintegy évtizede tart a világ országai között. Ezért nem meglepő, hogy ezúttal sem sikerült áttörést elérni és konkrét megállapodásra jutni olyan nemzetközi intézmények létrehozásáról, amelyek az eddigieknél sokkal hatékonyabban képviselik a fenntarthatóság követelményeit minden közös stratégiában, programban, illetve azok végrehajtása során.
A résztvevők többsége eleve nem volt hajlandó foglalkozni azokkal a kezdeményezésekkel, amelyek a bolygónk erőforrásainak végességét mondják ki vagy amelyek szorgalmazzák a nemzedékek közötti igazságosság képviseletének egyértelmű megoldását.
A találkozó talán egyetlen, hosszabb távon kedvező hatású döntése arra vonatkozott, hogy meg kellene határozni a fenntartható fejlődés globális céljait, összhangban a jelen évtized közepétől követendő nemzetközi fejlesztési célokkal.
Itthon is okulnunk kell a világtalálkozó nagyon ellentmondásos előkészületeiből és magának a világtalálkozónak az eredményéből és e tanulságokat számításba véve kell megfogalmaznunk a feladatainkat. A Magyar Természetvédők Szövetsége más civil és szakmai szervezetekkel, szakértőkkel együttműködve nem csak a Rio+20 konferencia és tágabban véve a fenntartható fejlődéssel foglalkozó nemzetközi folyamat kapcsán fogalmazta meg véleményét és javaslatait , hanem az elmúlt két évtizedben számtalan alkalommal közzétette állásfoglalását arról, hogy mit kell tenni itthon a fenntarthatóság érdekében.
"A Rio+20 világkonferencia évében is legfőképpen azt szeretnénk tudatosítani a társadalom tagjaival és a döntéshozókkal, hogy sokkal hatékonyabban kell korlátoznunk a környezetet gyorsan felélő, pusztító magatartásunkat, radikális lépésekre is fel kell készülnünk. Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy létezik fenntartható gazdasági növekedés egy véges világban, a fogyó kőolaj-készleteket gyors ütemben lehet helyettesíteni megújuló energia-forrásokkal, és a klímaváltozáshoz alkalmazkodhatunk komoly társadalmi és gazdasági veszteségek nélkül." - hívta fel a figyelmet Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.
Rió+20 Nemzetközi Konferencia - Civil értékelés és javaslatok a fenntartható fejlődés folyamatairól (MTVSZ, 2012) letölthető itt.
..........................................................................................................................
A „Rio+20” konferencia kapcsán a világ számos országában és térségében a figyelem középpontjába került az elmúlt 20 év fenntarthatósági folyamatainak az értékelése és javaslatok megfogalmazása a további teendőkre.
Húsz évvel ezelőtt Rió de Janeiróban, az első Környezet és Fejlődés Világkonferencián, felismerve, hogy a biológiai sokféleség gyors pusztulása, valamint a klímaváltozás gyorsasága létünket veszélyezteti, elfogadásra kerültek az azóta Magyarországon is sokat emlegetett és ismertté vált klímaváltozási és a biológiai sokféleség megőrzését célzó keretegyezmények. Ugyancsak jóváhagyásra került a fenntartható fejlődést elősegítő „Feladatok a XXI. századra” c. nemzetközi program. Összefüggésben e felismerésekkel és szándékkal 1992 óta számos tudományos mű, tanulmány és intézkedési program született, miközben a világ egyre fenntarthatatlanabbá válik.
2012. június 20-22-én újra találkoztak a világ vezetői Rió de Janeiróban, hogy megerősítsék a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget, foglalkozzanak a zöld gazdaság és a fenntarthatóság intézményrendszerének témaköreivel, mint a továbblépés lehetséges feladataival.
