Értelmesebb célokra is lehetne fordítani az adófizetők pénzét, mint autógyárak támogatására, állapította meg a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége annak kapcsán, hogy a magyar kormány jelentős összeggel járul hozzá az Audi és az Opel beruházásaihoz. A kormány bejelentése szerint [1] a két cég összesen 16,7 milliárd forint állami támogatást kap, azonban egyéb tételekkel együtt az összeg jóval nagyobbra rúg.
A kormány bejelentése szerint „a két autóipari beruházás közvetlenül 2634, közvetetten pedig 17 500 új munkahelyet teremt”. A két civil szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány által kommunikált 17500 közvetett új munkahely teremtés jól hangzik, de csupán annyit jelent, hogy ekkora beszállítói igény jelentkezhet az Audi és Opel beruházásai kapcsán, amelyet egyáltalán nem biztos, hogy magyar beszállítók fognak ellátni. A közvetlen támogatást és telekfejlesztési támogatást figyelembe véve, munkahelyenként közel 8 millió forint az adófizetők pénzéből adandó támogatás. A kis- és középvállalkozások ekkora összegről álmodni sem mernek, pedig fejlődésük esetében is kell közvetett munkahelyek teremtésével számolni.
Különösen aggályos az autógyárak támogatása most, amikor a kormány nagymértékű megszorításokkal munkahelyek tömegeit szünteti meg, illetve sodorja veszélybe. Összehasonlításképpen: a két autógyárnak juttatott támogatás közel megegyezik annak a zárolásnak az összegével, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztériumnak kellett elszenvednie, súlyos helyzetbe sodorva a nemzeti parkokat és a környezetvédelmi felügyelőségeket. Ráadásul legígéretesebb vállalkozásait is ellehetetleníti azáltal, hogy zárolta az innovációra, a kutatás-fejlesztésre fordítható pénzeket, és csökkentette az oktatási támogatásokat is.
Az Európai Unió és az OECD társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi okokból folyamatosan szorgalmazza a gépjármű-közlekedés támogatásainak a felszámolását, illetve a gépjármű-közlekedést terhelő adók emelését. Ezzel a törekvéssel gyökeresen ellentétes az autógyárak támogatása.
Amint az elmúlt évek pénzügyi és gazdasági válságai is bizonyították, az autógyártás rendkívül kockázatos, hiszen egy gazdasági visszaesés során ez a tevékenység egyike azoknak, amely a legnagyobb visszaesést szenvedi el. Számos ország csak hatalmas állami pénzekkel tudta megmenteni az autóiparát.
Az autóipar most is válságban van. Az Opel épp 2010 decemberében zárta be az antwerpeni gyárát, szélnek eresztve 2500 dolgozóját, a beszállítók veszteségeiről nem is beszélve [3]. A gépkocsikhoz út- és üzemanyag szükséges, méghozzá óriási mennyiségben, amelyekre egyáltalán nem a hazai magas hozzáadott érték és nem az élőmunka-igényesség, hanem éppen ellenkezőleg, az alacsony hozzáadott értékű import és a tőkeigényesség jellemző, ami már most is hatalmas összegeket szivattyúz ki az országból.
A közúti közlekedés a környezeti problémák, köztük az éghajlatváltozás egyik fő okozója. Az Új Széchenyi Terv kimondja: „Az olcsó energiahordozókra épülő gazdaság időszakának végével, és az éghajlatváltozást előidéző tényezők csökkentésére irányuló erőfeszítések következtében a 21. században az emberiség visszatér a földi létünk alapjait jelentő környezeti elemekhez és természeti erőforrásokhoz: a talaj, a víz, a levegő minősége, az energia, valamint az ezekhez való hozzáférés lesz bolygónk gazdasága és ökoszisztémája fenntarthatóságának legfontosabb kérdése.” Ha ilyen jól látja a kormány a világban végbemenő folyamatokat, akkor miért teszi éppen az ellenkezőjét annak, amire szükség lenne?
Jegyzetek:
[1]
http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/17-500-uj-autoipari-munkahely-jon-letre-a-kormany-dontesenek-koszonhetoen
[2] http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/auditelek_csak_egymilliard_.html
[3] http://www.dw-world.de/dw/article/0,,14765849,00.html
