Tíz százalékkal csökkent a génmódosított növények termőterülete Európában
Brüsszel-Budapest, 2010. február 24.: A biotechnológiai ipar által pénzelt éves adatok közzétételéneknapján a Föld Barátai nemzetközi szervezet által készített új tanulmányfeltárja, hogy az arra vonatkozó állítások, hogy a génmódosítottnövényekkel leküzdhető az éghajlatváltozás, túlzóak ésmegalapozatlanok. [1]
A „Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények?” című jelentésmegvizsgálta az ígéretesnek tűnő állítások mögötti bizonyítékokat, ésfelfedi, hogy a génmódosított növények valójában növelik azüvegházhatású gázok kibocsátását, miközben kudarcot vallanak a világéhezőinek táplálásában. Ez azért van, mert a génmódosított növényekfelelősek a növényvédő szerek felhasználásának óriási mértékűnövekedéséért az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában, ami növeli afosszilis tüzelőanyagok felhasználását. Az állattenyésztő üzemekellátásához szükséges génmódosított szója termesztése szintén jelentősmértékben hozzájárul a dél-amerikai erdőirtásokhoz. [2]
A jelentés arra is rávilágít, hogy génmódosított növényektermőterülete globális mértékben továbbra is a mezőgazdasági területek3% alatt van, és a génmódosított növények több mint 99%-át állatoktakarmányozására és agroüzemanyagok gyártására használják a gazdagországokban, nem pedig az éhezők táplálására.
A génmódosított növények negatív hatásaival kapcsolatos aggodalmakahhoz vezetnek, hogy a kormányok továbbra is óvakodnak köztermesztésbevonásuktól. India a napokban hirdette ki az első génmódosított növénytermesztésére vonatkozó moratóriumot az egészségügyi, környezeti éstársadalmi-gazdasági kockázatok miatti széleskörű tiltakozások hatására.
Európában a génmódosított növények termőterülete már ötödik évecsökken – 2008. óta 10%-os volt a csökkenés. Ez jól tükrözi az agénmódosított növények negatív hatásai miatt a lakosság és a tagállamokkörében jelentkező ellenállást. 2009-ben a legnagyobb EU tagállam,Németország lett a hatodik európai ország, amely betiltotta agénmódosított kukorica termesztését, s ezáltal a génmódosított növényektermőterülete az EU mezőgazdasági területeinek 0,05%-a alá csökkent. [3]
A génmódosított növényeket termesztő birtokok száma egyre apadEurópában, miközben egyre több európai követel egy olyanmezőgazdaságot, amely egyaránt jó az emberek és bolygónk számára. Azeurópai kormányok számára az éghajlatváltozás elleni küzdelemszempontjából is az lenne a legjobb tanács, ha ejtenék a génmódosítottnövényeket, és energiáikat inkább a bolygónk és az emberek számáraelőnyös gazdálkodási módszerekbe fektetnék – jelentette ki FidrichRóbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége - Föld Barátai Magyarországprogramfelelőse.
Több évtizednyi kutatások ellenére egyetlen megnövelt terméshozamú,szárazságtűrő, sótűrő, megnövelt tápanyagtartalmú vagy más hasznostulajdonságot hordozó génmódosított növény sincs köztermesztésben, nohaa biotechnológiai cégek már régóta ezt ígérgetik. [4]
A génmódosított növények ugyanakkor hátráltatják az éhezés és azéghajlatváltozás kérdésére nyújtandó valódi megoldások kifejlesztésétés elterjesztését, mivel elszívják előlük a támogatásokat, éskorlátozzák a gazdák vetőmagokhoz és tudáshoz való hozzájutását.Tekintélyes nemzetközi intézmények által készített tanulmány szerintaz ökológiai gazdálkodás és a hagyományos tudás kulcsfontosságú a jövőkihívásainak leküzdésében. [5]
A génmódosítást úgy propagálják, mint ami megoldást nyújt azéghajlatváltozásra, miközben a valóságban térnyerése az erdőkkipusztításához vezet, tönkreteszi a gazdák megélhetését és növeli akáros kibocsátásokat. Az igazság azonban az, hogy a génmódosítottnövények termesztése egyáltalán nem sikertörténet. A kistermelők szertea világon már környezetbarát módszereket használnak önmaguk ellátásáraés bolygónk éghajlatának védelmére. Ezeket a módszereket kelltámogatni, nem pedig a génmódosított növények környezeti és társadalmiszempontból is káros termesztését - tette hozzá Martin Drago, a FöldBarátai nemzetközi szervezet koordinátora.
Jegyzetek:
[1] A Föld Barátai nemzetközi szervezet által készített tanulmányegy nappal biotechnológiai ipar által pénzelt, a mezőgazdaságibiotechnológia térnyerését szolgáló nemzetközi szervezet (InternationalService for the Acquisition of Agri-biotech Applications - ISAAA) általkészített, “A kereskedelmi biotechnológia globális helyzete" címűjelentés előtt jelenik meg. Az ISAAA jelentése a génmódosítotthaszonnövényeket az éhezés és szegénység megszüntetésének megoldásánakkulcsaként népszerűsíti.
A Föld Barátai tanulmánya: “Who Benefits’ from GM crops?” (Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények?) http://www.foeeurope.org/GMOs/Who_Benefits/who_benefits_full_report_2010.pdf
[2] Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA)legfrissebb adatai azt mutatják, hogy 2008-ban az Egyesült Államokbanhektáronként 26%-kal több növényvédőszert használtak a génmódosítottnövényekhez mint a hagyományos (nem-génmódosított) terményekhez. Egy abrazil kormány által 2007-ben készített tanulmány kimutatta, hogy azországban 2000 és 2005 között 80 százalékkal nőtt aglüfozát-felhasználás. Argentínában több mint kétszázezer hektárőshonos erdő tűnik el a génmódosított szójaültetvények terjesztedésemiatt.
[3] A Monsanto MON810-es génmódosított kukoricája azegyetlen, amelynek termesztése engedélyezett Európában. Ausztria,Franciaország, Görögország, Lengyelország, Magyarország, és most márNémetország is betiltotta környezetvédelmi és egészségügyi kockázatokrahivatkozva.
[4] A génmódosított növények 99%-át mindössze négynövényfaj teszi ki, amelyek kétféle tulajdonságot tartalmaznak:gyomirtószertűrő-képesség és/vagy rovarölő toxinok termelése(„rovarrezisztencia”). Az engedélyezésre váró génmódosított fajtáktúlnyomó része gyomirtószertűrő vagy „rovarrezisztens”.
[5] UNEP, 2008 Organic Agriculture and Food Security in Africa:
http://www.unctad.org/en/docs/ditcted200715_en.pdf
IAASTD, 2008 Agriculture at a Crossroads Key findings:
http://www.agassessment.org/reports/IAASTD/EN/Agriculture%20at%20a%20Crossroad s_Global%20Summary%20for%20Decision%20Makers%20(English).pdf
