Budapest, 2008. január 24. Az Európai Bizottság új energiacsomagjáról több zöldszervezet, köztük a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) is megállapította,hogy jó szándéka ellenére nem előrelépés az Uniónak és benne Magyarországnak. A Bizottság láthatóan gyengített éghajlatvédelmi álláspontján, így a szervezetek az Európai Parlamentet és a Miniszterek Tanácsát hívják fel arra, hogy erősítsék a célkitűzéseket.Ha az EU teljesíteni akarja saját korábbi célkitűzéseit, nem lesz elég a 20%-os üvegházgáz kibocsátás-csökkentés 2020-ra. A Bali klímatárgyalásoknak is szembemegy a Bizottság csomagja, hiszen ott az Unió a 25-40%-os csökkentést támogatta és képviselte. Az Uniónak következetesnek kellene maradnia a csökkentési célban, különben rontja a hitelét és klímatárgyalások kimenetelét, nem csoda, hogy már az ENSZ klíma tudóscsoportja vezetője is csalódását fejezte ki - mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlati programvezetője.
A csomag értelmében Magyarország - a kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe tartozó nagy ipari kibocsátókat nem számítva - 10%-kal növelheti kibocsátásait 2005-höz képest. Ez a szám úgy jött ki, hogy figyelembe vették az egy főre jutó GDP-t, és Magyarország helyzeti előnyét, hogy a rendszerváltás körüli nehézipari összeomlásból adódó alacsonyabb kibocsátási szint ajándékhatása még mindig tart. Ez a méltányosnak kikiáltott, kibocsátás-növekedést megengedő célszám nem segíti Magyarországot, mert nem indítja el a szükséges valódi kibocsátás-csökkentési pályán. Sokba kerül a szennyező pályán maradni: egyre nehezebb lesz lekerülni róla, ami súlyosan károsítja a gazdaságot és túlterheli a társadalmat - tette hozzá Botár Alexa.
A csomag ráadásul megengedi, hogy a csökkentéseket nem kizárólag hazai szinten, hanem az Unión kívülről vásárolt kibocsátási egységeket is használva teljesítsék a tagállamok. Ez aláássa a valódi hazai kibocsátás-csökkentési célokat és azok teljesítését, nincs például évről-évre elszámoltatható köztes csökkentési cél sem. Zavart kelt, hogy a csomagbeli 2005-ös bázisév nem a Kiotói bázisév (1990), és egyes államokat jogosulatlan előnyhöz juttat. A kibocsátás-kereskedelmi rendszer, amellyel a Bizottság a nagy ipari kibocsátókat külön szabályozná, egyelőre még nem elég szigorú a valódi hatás eléréséhez.
Magyarországon 13%-ot kell elérnie a megújuló energiaforrások részarányának a csomag szerint. Azonban az fontosabb kérdés, hogy ezt az arányt miből teljesítjük. Könnyebben és olcsóbban lehetne teljesíteni, ha Magyarország fokozatosan csökkentené teljes energiafelhasználását, hiszen a kisebb energiamérlegen belül előbb elérhető a 13%. Sajnos a csomag nem kellő súllyal tárgyalja a tavalyi uniós célt az energiahatékonyság fokozásáról, pedig ebben van a legnagyobb potenciál és gyakorlatilag nulla nettó költséggel megoldható.
Csalódottak vagyunk, hogy a Bizottság továbbra is ragaszkodik a bioüzemanyagok kötelező 10%-os részarányának eléréséhez, figyelmen kívül hagyva az eddigi intő jeleket. A környezeti és társadalmi kockázatok tükrében az európai döntéshozóktól továbbra is moratóriumot sürgetünk a bioüzemanyagokra - fűzte hozzá Fidrich Róbert, az MTVSZ programvezetője.
